Június 6-án választunk nemzeti tanácsot

Melyik nemzeti kisebbségeknek sikerült összegyűjteni a nemzeti tanács közvetlen megválasztásához szükséges számú aláírást?

– Kezdeném azokkal, akiknek nem sikerült túllépniük a nemzeti tanácsokról szóló törvényben meghatározott küszöböt: a horvátok, a vlahok, a szlovénok és a macedónok. Ennek értelmében a magyar, az albán, az askáli, a bosnyák, a görög, egyiptomi, német, roma, román, ruszin, szlovák, ukrán, cseh és bunyevác nemzeti kisebbségek közösségei összegyűjtötték a szükséges számú aláírást, ennek függvényében közvetlen módon választhatják meg nemzeti tanácsukat. Beszélgetésünk pillanatában a bunyevácok esetében egyébként még nem sikerült feldolgozni az összes kérelmet, képviselőiktől azonban megtudtam, hogy sikerült túllépniük a küszöböt, és tegnap még jelentős számú aláírást adtak át a szabadkai önkormányzatban, ahol várhatóan a végzéseket is elkészítették.

A nemzeti tanácsok megválasztását, illetve újraválasztását illetően lezárult az első, és talán egyik legfontosabb fejezet. Miről szól majd az eljárás folytatása?

– Ebben a pillanatban, tehát kedden délután, még fogadtuk a végzéseket, vagyis az is elképzelhető, hogy bizonyos nemzeti kisebbségi közösségek esetében az írás megjelenéséig még történnek változások. Ma, vagyis szerda reggel Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter hivatalosan is megállapítja és közzé teszi, hogy melyik nemzeti kisebbségi közösség választói névjegyzékére hányan iratkoztak fel, majd kiírja a választásokat június 6-ra. A közvetlen és a közvetett választásokat is ugyanezen a napon szervezik meg.

Hogyan szervezik meg a választásokat?

– A közvetlen választásokat a központi választási bizottságnak kell megszerveznie. Ezt a bizottságot már megválasztották, és meghatározták az erre vonatkozó utasításokat, szabályokat. Annyit mondhatok, hogy nagyon sok szavazóhely lesz, szinte minden községben. A választópolgárok ott szavazhatnak, ahol feliratkoztak a névjegyzékre. Minden személyt írásban értesítenek a választásokról, annak időpontjáról és helyszínéről. A választásokon csakis azok vehetnek részt, akik feliratkoztak a választói névjegyzékre, bár a félreértések elkerülése miatt leszögezném, hogy a névjegyzékre bárki bármikor feliratkozhat. A pillanatnyi lezárás csak azért szükséges, hogy megállapíthassuk, melyik nemzeti kisebbségi közösség számára melyik típusú választást írjuk ki. Az szavazhat, aki legkésőbb a választás előtt két héttel feliratkozott a névjegyzékre. Persze ezután, az elkövetkezendő években is állandóan feliratkozhatnak azok, akik időközben meggondolták magukat vagy időközben lettek nagykorúak.

Utolsó beszélgetésünkkor, valamikor január végén még nagy problémát okozott a kérvények feldolgozásának lassúsága. Svetozar Čiplić néhány héttel ezelőtti szabadkai látogatása alkalmával ígéretet tett arra, hogy az önkormányzatok munkatempója egyik nemzeti kisebbségi közösség számára sem jelenthet hátrányt választói névjegyzékének összeállítását illetően, sőt, a kérvények feldolgozását végző önkormányzati alkalmazottak számának növelését helyezte kilátásba. E téren milyen intézkedések történtek?

– Ezt a problémát sikerült még időben megoldani. Összesen több mint 360 ezer személy iratkozott fel a választói névjegyzékekre, már ez a szám is azt bizonyítja, hogy az önkormányzatok összeszedték magukat. Szerbia-szerte nagyjából 8-9 önkormányzat, többek között Zenta és Szabadka figyelmét kellett felhívnunk arra, hogy őket terheli a felelősség, amennyiben nem sikerül elegendő számú polgárnak felkerülnie a névjegyzékekre.