Az állami tulajdonban lévő földekre sokan fenik a fogukat

Vajdaság nemrég még legjelentősebb nagyüzemét, az óbecsei Mezőgazdasági Ipari Kombinátot sem kerülte el a vagyon-visszaszármaztatás vihara (de majd csak ezután jön a java, mert ez a kombinát mintegy 10 000 hektár állami tulajdonban lévő termőföldet is évtizedekig művelt), most az állami földek bérlésében kell versenyre kelnie a magántermelőkkel, és nem fordítva, s amennyiben ismét több ezer hektárral csökken az európai szintű termeléséről (ez az alkalmazott technológiákra, a terméshozamokra és a szerkezetre egyaránt értendő) ismert nagyüzem gazdasága, a Tisza menti nagy községben is szinte teljes mértékben a magángazdaságokra épül az agrárium.

– A termőföldek bérlésében azonos pozícióból rajtol a nagyüzem és az egyéni termelő, s mint nem egy példa bizonyítja Vajdaságban, a gazda valamennyi esetben erősebbnek bizonyult, s ez várható nálunk is – mondja Boja András, az óbecsei önkormányzat mezőgazdasági felelőse. Azonban a bérlésben alkalmazott minisztériumi módosítások némi segítséget jelenthetnek a kombinátnak. – Sertéstenyésztéséről és tejtermeléséről is ismert kombinátunk, így az árverésre kerülő földterület 40%-áért csak a bejegyzett farmok versenghetnek, tehát jelentős területet tarthat meg a nagyüzem, ami azért is fontos, hiszen az évi szinten előállított mintegy 100 000 hízósertésnek és a kétezres fejőstehén-állománynak ezek a szántók jelentik a takarmánybázist. De várjuk ki a végét…

– Az önkormányzat gazdasági-mezőgazdasági osztálya kíséri az ágazatban végbemenő változásokat, a családi gazdaságok növekedését, szilárdulását, betekintése van agráriumunk rózsásnak aligha nevezhető helyzetébe. Ezen javíthatnak-e, lehet-e javítani?

– Az önkormányzat semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik, hogy összességében megoldja a gazdák, illetve a mezőgazdaságban dolgozók gondjait. Amit megtehetünk, hogy szóvá tesszük ezeket a gondokat, rámutatunk az eredményes gazdálkodást fékező tényezőkre, észrevételeinket eljuttatjuk a tartományi és a köztársasági szaktárcához. Visszajelzés azonban nem igen érkezik. A támogatásnak egyik módja lehetne, ha mezőgazdasági alapot tudnánk létrehozni, Vajdaság több községében működik ilyen alap, amiből kedvező föltételekkel részesedhetnének gazdáink, ezzel könnyítenénk pl. a termelés megalapozását vagy éppenséggel a gazdaság bővítését, a mezőgazdasági vállalkozás kibontakozását. Gyakran halljuk a panaszt, hogy a fejlesztésben nem jut pénzhez a földműves. Ez csak részben van így, mert a köztársasági mezőgazdasági szaktárcának és Vajdaságnak is több pályázata jelenik meg, kedvező föltételekkel juthat a termelő hitelhez, vissza nem térítendő eszközöket szerezhet, de úgy érzem, hogy gazdáink még szégyenlősen pályáznak, pedig most kellene fölkészülni az előcsatlakozási alapok megnyílására! Bátorítom termelőinket, hogy igényeljék pl. a Vajdasági Mezőgazdaság-fejlesztési Alap hiteleszközeit, hiszen ilyen kedvező föltételekkel (a kamatláb éves szinten sem haladja meg a 2%-ot!) még a fejlett mezőgazdaságú országokban sem folyósítanak hitelt a földművesnek. A szerkezetváltásban a szőlőültetvények, gyümölcsösök telepítése is fontos szerepet kell, hogy kapjon, ehhez is támogatást nyújt az Alap. El kell fogadni!

– A termelő keresi az eredményes, a nyereséges gazdálkodáshoz vezető utat, szakmai útmutatást igényel. Ilyen támogatásra számíthat-e a gazda?

– A gazdák képzését, informálását helyeztük gyújtópontba. Szinte egész évre kiterjedő programjaink révén nem pusztán a vetés előtti fajta- vagy hibridkínálatról, új mezőgazdasági gépek beszerzésének feltételeiről tájékozódhat a termelő, hanem azokról az előírásokról, rendelkezésekről is, amelyek az EU-ba esedékes integrálódáskor várják őket. Fontosnak tartom megismerni a különböző szabványokat, pl. HACCP, EUREGAP stb., amelyek alkalmazása szavatolja a mezőgazdasági termék eladhatóságát. Hiába mondjuk, hogy sokat és jót tudunk termelni, azt a terményt tanúsítványnak kell kísérnie, tehát ez is tartozéka lesz a gazdaságnak, akárcsak a számítógép. Külön fejezete a növénytermesztésnek a kemizálás, a vegyszerhasználat. Szinte minden gazdaságon ott találjuk a permetezőgépet, s ha beavatkozásra van szükség a kártevők vagy növényi betegségek megfékezésére, már indul is a határba a gazda. A gazdaboltokban bárki vásárolhat növényvédő szert, még a kiskorú is, arról nem is beszélve, hogy a piacokon, a zugárusoknál is beszerezhető az igaz kétes eredetű, de olcsó herbicid, gombaölő szer! Az EU-ban csak a kemizálásra feljogosító tanúsítvánnyal rendelkező gazda kaphat növényvédő szert, végezheti el a permetezést. Amikor a múlt év végén tudomást szereztünk arról, hogy a verbászi Mezőgazdasági Állomás egy kísérleti program keretében 15 kiválasztott gazda számára megszervezte a növényvédelmi képzést, nyomban rajtoltunk, s a mezőgazdasági szaktárca meg az USA szerbiai nagykövetsége támogatta, a csak Óbecsén meg Kucorán szervezett tanfolyamon 307 termelőnk szerzett növényvédelmi teendők végzésére feljogosító tanúsítványt, de szép számban akadnak újabb érdeklődők. Jó együttműködést alakítottunk ki a Csongrád megyei Agrárkamarával, ahonnan piaci információkhoz jutunk, s ennek alapján tanácsolhatjuk a szerkezetváltást pl. a hajtatásos termelés vagy a gyümölcsészet javára.

– Folyamatban van a gazdaságok bejegyzése, illetve újrajegyzése. A mezőgazdasági osztály segítséget nyújthat-e ebben a folyamatban?

– Az óbecsei községben két évvel ezelőtt több mint 3000 bejegyzett gazdaság volt, ami tavaly 2700 körülire apadt, ezt a támogatás megvonása okozta. Azt vallom, hogy minden mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkozó gazdaságot be kell jegyeztetni, tekintet nélkül, hogy jogosult-e a földalapú támogatásra, vagy sem. A mezőgazdaság lebecsülésének tekintem, hogy bárkit is „hobbi-termelőként” emlegetnek, hiszen ha valaki ezzel az ágazattal foglalkozik, azért teszi, hogy nyereséget teremtsen, a megélhetését biztosítsa. Azért kell föltétel nélkül bejegyeztetni a gazdaságot, mert lehet, hogy egy újabb minisztériumi rendelet csak biztosít valamilyen kedvezményt a regisztrált termelőnek. Egyébként falugazdászaink nyújtanak segítséget az igénylő termelőknek, sőt addig jutottunk, hogy fölhatalmazással más adminisztratív, illetve pénzügyeiket is rendezhetik. Azt szeretném, ha a falugazdász szerepe nem csak a „papírmunkák” végzésére, informálásra, a mezőgazdasági előírások tolmácsolására korlátozódna, hanem szakmai útmutatót is adhatnának földműveseinknek. Igaz, ebben a terebélyesedő mezőgazdasági szaktanácsadó szolgálat is nyújt némi támogatást, de tevékenységük napjainkban csak a kiválasztott gazdaságokra terjed ki, tehát a kistermelő háttérbe szorul. Sokkal előnyösebb helyzetben lennénk, ha Óbecsén is működne mezőgazdasági állomás. Ha egyre inkább mezőgazdasági körzetté válunk, erre nagy szükségünk lesz – hangsúlyozza Boja András, az óbecsei önkormányzat mezőgazdasági felelőse.