Čedomir Jovanović: A Szerbiai Hadseregnek reformokra van szüksége, ezek közé tartozik a professzionalizáció és Szerbia NATO-csatlakozása
Snežana Malović igazságügyi miniszter a törvény beterjesztésekor leszögezte, hogy jogos megkegyelmezni a katonai szolgálat elől elmenekült személyeknek, hiszen az új előírások értelmében a Szerbiai Hadsereg hivatásos állományból áll majd.
A tegnapi parlamenti elvi vita során részletezett törvényjavaslat értelmében az amnesztia, azaz a közkegyelem a büntető eljárás alóli felmentést, a büntetés végrehajtásának törlését, valamint a vád ejtését jelenti azon személyek esetében, akik a megalapozott gyanú szerint 2006. április 18-a és az új törvény hatályba lépése közötti időszakban kibújtak a katonai kötelezettség alól, illetve önkényesen elhagyták a Szerbiai Hadsereget. Azon személyek esetében, akik ellen még nem indult eljárás, a törvényjavaslat elfogadása után már nem is kezdeményezhetik azt, a folyamatban lévő eljárásokat pedig felfüggesztik.
Az amnesztiatörvény hatályba lépése után a már jogerősen börtönbüntetés letöltésére ítélt személyeket felszabadítanák, a fogdában őrzött személyeket pedig szabadon bocsátanák. A korábban elítélt személyek bűnügyi dossziéjából az erre vonatkozó bejegyzéseket az illetékes állami szerveknek kötelességük lesz törölni.Snežana Malović igazságügyi miniszter a parlamenti képviselőknek elmondta, hogy jelenleg mintegy 140 ezer szerbiai katonaköteles tartózkodik külföldön, legtöbbjük fiatal, akik eddig joggal féltek családlátogatás céljából Szerbiába utazni.
– A külföldön tartózkodó és a hadkötelezettség alól kibúvó személyek közül nagyon sokan le szeretnének mondani szerb állampolgárságukról. Országunknak mindent meg kell tennie, hogy megakadályozza polgárainak fogyatkozását – hangsúlyozta Malović.
A hatalmi koalíció pártjai, valamint az ellenzéki LDP tegnap pozitív hangnemben nyilatkozott az amnesztiatörvényről, és kijelentették: igennel szavaznak. A Szerb Haladó Párt és a Szerb Radikális Párt viszont azt hangoztatta, hogy a szóban forgó törvényjavaslattal a szerb kormány a következőket üzeni a társadalomnak: ki kell bújni a hadkötelezettség alól, és meg kell szegni a törvényt.
Az SZHP szerint az amnesztiatörvény nagy igazságtalanság azokkal szemben, akik bevonultak a hadseregbe. Ebben az aránytalan helyzetben szembekerülnek egymással a polgárok, hangsúlyozták a haladók.
– A Szerbiai Képviselőház 2000. október 5-e óta immár harmadszor vitázik a közkegyelemről. Ez a kérdés számos erkölcsi kétséget ébreszt az emberben. Kegyetlen dolog lenne az amnesztiatörvény ellen szavazni, mivel nem egyéni, hanem közösségi ügyről van szó. Pártunk alapvetően pozitívan áll a közkegyelemhez. Az amnesztia valóban könyörületes cselekedet, és szerintem csakis a nép teheti meg ezt az irgalmas lépést. Ebben az esetben azért vagyunk óvatosak, mivel egy rossz kormánynak kegyelmeznénk meg, annak az államhatalomnak, amely az ország védelmének kérdését illetően teljesen tehetetlen – vélekedett Tomislav Nikolić, az SZHP képviselői csoportjának vezetője.
Az SZHP és az SZRP szerint a tegnapi parlamenti ülésen Boris Tadić szerb államfőnek és Dragan Šutanovac védelmi miniszternek is részt kellett volna vennie, hogy elmondhassák a Szerbiai Hadsereggel kapcsolatos elképzeléseiket.
Vlatko Ratković, a Demokrata Párt képviselője szerint az amnesztiatörvénnyel azt üzennék a külföldön élő fiataloknak, hogy nem lesznek büntetőjogi üldöztetés áldozatai, és nem azt, hogy következmények nélkül követhetnek el bűncselekményeket.
Čedomir Jovanović, az LDP elnöke a szóban forgó jogszabályt illetően először a párt támogatásáról biztosította a parlamentet, majd elmondta, hogy véleménye szerint az amnesztiatörvény elfogadása után nem növekedne a katonaszökevények száma, hiszen az utóbbi időben egyre többen tesznek eleget a hadkötelezettségnek.
A Szerbiai Hadseregnek reformokra van szüksége, ezek közé tartozik a professzionalizáció és Szerbia NATO-csatlakozása is, közölte Jovanović, a folytatásban pedig hozzátette, hogy az államnak kötelessége elismerését kifejeznie azok előtt, akik nem menekültek el a katonai szolgálat elől, ugyanakkor megértést kell tanúsítania azokkal szemben, akik személyes meggyőződésükből vagy bármilyen más oknál fogva ellenkező módon cselekedtek.
Biztosan nem gond nekik. Magasról tesznek a dologra.
A képviselőinknek nincsenek olyan gondjaik mint pór nép fiainak
A MérlegNyelvePásztorBálint miért nem nyilatkozott erről, mi az álláspontja a "legerősebb vajdasági magyar párt"-nak? Vagy ő sem csípi már a Magyar Szót? Ez valami örökletes családi vonás lehet? Vagy osztják a leendő partner SZHP véleményét: "...egy rossz kormánynak kegyelmeznénk meg..."
Tisztelt képviselő hölgy és urak!
A skupstinában hozott törvényt próbálják megérteni az emberek.Önök ott voltak, szavaztak a törvényről legyenek szívesek tájékoztatni a közvéleményt hogy kire mi vonatkozik és hol lehet ponos információt kapni.
Amnesztiatörvény: annyit jelent, hogy aki eddig nem ment el katonának az büntetlenül jelentkezhet és rendezheti a katonai szolgálatot (nem indul ellene még büntetőeljárás is). Aki volt valamikor 17 éves korában sorozáson és azután távozott külföldre az amikor betölti a 35. évét tartalékos állományba kerül (természetesen ez nem automatikusan történik hanem kérelmezni kell - persze ügyvédi segítséggel).
Számomra a kettős állampolgársággal rendelkező fiatalok helyzete az érdekes. A törvény úgy szól, hogy a kettős állampolgár abban az országban kell, hogy katona legyen ahol az állandó lakcíme van - ahol életvitelszerűen él. Ez a törvény kimondja azt is, hogy önkéntes alapon kérheti a kettős állampolgár, hogy szolgáljon a Szerb Hadseregben is. Persze ez a valóságban nem így van!!! Mondhatnám azt is, hogy természetesen annak a fiatalnak aki alig volt 7-8 éves amikor elhagyta az akkori országot mindentől függetlenül sorozáson kell részt vennie és évente száz papírral igazolni, hogy kettős állampolgár, hogy életvitelszerűen él ahol él, hogy volt sorozáson ott ahol él, hogy dolgozik, suliba jár... stb. Mindezt hivatalosan le kell fordíttatni és persze nem árt ügyvédet fogadni mert anélkül biztos a kudarc. És akkor ez a fiatal is dezertőr????? Fiamnak a reakciója erre az volt, hogy mi van akkor ha a két ország –amelynek az állampolgára - állna háborúban egymással . Akkor ő kire lőjön – álljon szembe a tükörrel és lője le amásik állampolgárságú képmását????
Arról ne is beszéljek, hogy a világ összes országába szabadon mehet csak a szülővárosába nem. Na ez az amit a tőlünk nyugatabbra felnőtt embereknek nem lehet megmagyarázni, mert egyszerűen felfoghatatlan nekik az egész.
Igen le lehet mondani a szerb állampolgárságról – csak az kell hozzá, hogy az illető vigye a papírt, hogy rendezte a szerb hadsereg felé a kötelezettségét……………
PA., akik a 90-es évek elején "katonaérettként " 18 körüliként mentek el, azok ma 30-40 évesek. Kérdés benne vannak e a sorkötelezettségbe. Azt tudom, hogy 18 évtől soroznak be de azt nem tudom hány éves korig.
Azt hiszem, az amnesztiatörvény arra vonatkozik (az előző), hogy nem büntetik börtönnel, ha hazajön, viszont mennie kell katonának. Namost, aki volt katona, az be tudja saccolni, hogy a tisztek (a java megjárt valamilyen háborút) a lelkét is megeszik annak, akinek a dossziéjában benne van, hogy gyakorlatilag dezertált.
Amúgy lassan úgy néz ki, hogy (megint) az volt az idióta, aki eleget tett alkotmányos kötelezettségének.
A 90-es évek elején sok olyan 18-20 év körüli fiatal elment akik nem szolgálták le a katonaságot.. Rájuk nem vonatkozik ez a törvény, úgy tudom az előző sem, akkor nekik továbbra sem ajánlatos hazajönni?
Újságíró talán pontos információt tudna kapni.