Londoni levél a Magyar Szónak - Átalakítás alatt a 160 éves Victoria és Albert Múzeum
Átalakítási lázban ég London, amit sokan a 2012-es olimpia közeledtének tudnak be. Épülnek a Temze alatt húzódó metróállomások és az új déli metróvonal. Nem kíméli az átrendezési kényszer a múzeumokat sem: készül az új Tate Modern – egy piramis formájú, óriási, tizen-emeletes üvegpalota –, s hamarosan a Tate Britain galériát is bezárják és renoválják. A Viktória és Albert Múzeum, amely egy 150millió fontos felújítási program részese lett, nemrégiben nyitotta meg új középkor- és reneszánsz galériáit.
Lennert Géza – Borostyánautó, Újvidék, 1992 Mindig így becézett. Ősi, szomorkás dallam és perzselő tűz bújt meg ebben a szóban már akkor is, amikor először megpillantott. Suttogva, elbűvölten mondta ki. Talált kinccsel bánik úgy a kéz, ahogy megérintett, hangjában hódolat és birtoklási vágy elegyével.
A „klasszikus” geometria bemutatása és tanulása idején megismerkedünk 21 axiómával David Hilbert Grundlagen der Geometrie című könyvéből, amely 1899-ben jelent meg a geometria axiomatizálását tűzve ki célul maga elé. Hilbert egy formális axiómarendszert javasolt a hagyományos euklideszi axiómák helyett, megpróbálva kiküszöbölni az euklideszi axiómarendszer hibáit.
Elnémuló népdalok - Menyasszonyi induló
Énekelte Zsitnai Mihályné, 82, 1960-ban, gyűjtötte Borús Sándor Bajsán. Bajsa szerb neve BajšaA búcsúzás után következik a menyasszony átadása a vőlegénynek. Sok helyen ekkor szállítják a menyasszony hozományát is. A szállítás kocsin történik, mint a régebben általánosan elterjedt, ilyenkor megszólaló lakodalmi dal szövege is mondja: „Kocsira ágyam, Kocsira ládám, Magam is felülök.”
Az indulóhoz általában saját szertartásos dal kapcsolódik. A régebbi a „Zörög a kocsi” kezdetű. Az egész magyar nyelvterületen mintegy 350 változatát tartják számon jelenleg. Nálunk is elég sok adat igazolja hajdani elterjedtségét Bácska, Bánát és Szerémség területéről (11 változat, de bizonyára több is akadna).
Butterer Kiss Márta: Égi csengők, nemez és fa Mezei Erzsébet (1947) és Butterer Kiss Márta (1961), két művésznő és képzőművészeti pedagógus találkozása, személyes érzelmi és gondolati világukból merítve a nemez és a fa párbeszédében öltött testet, melynek első nyilvános, kifelé mutató megnyilatkozása ez a közös tárlat. Mezei Erzsébet székelykevei származású zentai grafikus, lassan két évtizede nemezel és használja fel az archaikus gyapjúmegmunkálást, tájunk évszázados kézműves-hagyományának módszerét saját és az ősi jelképtár díszítőmotívumainak ötvözésével használati és dísztárgyak előállítására, melyben a tenyérnyi labda és karkötő, valamint a padlónagyságú takaró egyaránt megtalálható.
