Lesz közös lista

Óbecsén nem sikerült dűlőre jutni a magyar pártokkal a közös listaállításról, vajon az értelmiséggel és más csoportosulással ez megvalósítható lesz? – A pártokkal való konzultáció eredménye nem meglepő. Én hónapokkal ezelőtt az eddigi tapasztalataim alapján előre borítékolhattam volna a végkifejletet. Csalódást jelent ez számomra, de ennek ellenére készen állok bármelyik pillanatban, hogy újra végigtárgyaljam vagy -beszéljem ezeket a dolgokat, ha kell, akár százszor is az arra nyitott féllel. A pártok képviselői azt mondják, hogy ez a jövőbeli nemzeti tanács nem lesz legális, amiről az a nézetem, hogy ez mondvacsinált kifogás, mert a legalitás nem kinyilatkozás kérdése, hanem a tényeké. Minden jel arra mutat, hogy ami történt ez idáig, az összhangban volt a törvénnyel. Ezért ilyen vonatkozásban a jövőbeni MNT egészen biztos, hogy legális lesz. A másik kifogás a legitimitás, ezt viszont úgy érzem, hogy ízlés kérdése. Számomra ízléstelen, ha valaki megkérdőjelezi annak az MNT-nek a legitimitását, amelynek a megválasztását több mint 130 000 ember jónak látja. Ha 130 000 magyar embernek ez a jövőbeni MNT legitim, akkor úgy gondolom, hogy kissé ízléstelen azoknak a részéről, akik fenntartásokat fogalmaztak meg a nemzeti tanács megkérdőjelezése. Egyébként ugyanők a közösség nevében politizálnak idestova 20 éve, s mégis merik vállalni, hogy megkérdőjelezik a 130 000 aláíró akaratát. Meg lehet ezt tenni, de ezt magyarul úgy hívják, hogy szembemenés a közösséggel. Ha a legitimitást kell értékelni, akkor nincs az a négy magyar párt, amelyiknek a véleménye felér 130 000 ember feliratkozásával. Ezt újra kellene gondolniuk, s ha megteszik, én bármelyik pillanatban hajlandó vagyok újra és újra leülni és beszélgetni. A közös lista tekintetében mire számíthatunk? – A pártokkal folytatott beszélgetés óta szerintem mit sem változott annak az esélye, hogy az értelmiség egy jelentős része, a civilek túlnyomó többsége és reményeink szerint az egyházak is komoly szerepet vállaljanak a közös listaállításban. Versenyhelyzetet kell teremteni, és én biztos vagyok, hogy ez meg fog történni, mert emellett az általunk említett közös lista mellett lesznek más listák is. Olyanok, amelyeket bújtatottan más pártok fognak civil ruhába öltöztetve, egy picit szégyenlősen elindítani. Számomra az a lényeges, hogy egy nemzeti fontosságú értékrend szerinti program mögé fel tudjunk sorakozni: a politikum, a civilek, az értelmiségiek és az egyház. Gondolom, akkor emelt fővel és százszázalékos erővel tudunk küzdeni a választáson. Miként vélekedik Páll Sándornak az adatvédelmi biztoshoz intézett leveléről? – Amikor a választói névjegyzékre való feliratkozásra kértük fel az embereket, akkor megkérdeztük tőlük, hogy vajon hajlandók-e megadni más adatokat is. Nyomban hangsúlyoztuk, nem kívánunk visszaélni ezekkel, viszont fontosnak tartjuk, hogy adott pillanatban, adott kérdésekről véleményt tudjunk cserélni. Senkit sem kényszerítettünk arra, hogy ezeket az adatokat megadja. Voltak, akik megtagadták. Nem túl sokan. Minden ellenzőnek szeretnénk a figyelmébe ajánlani egy dolgot: több mint 20 év kellett ahhoz, hogy a vajdasági magyar politizálás során valaki ráeszméljen, hogy ne csak a telefonszámát és a címét kérdezze meg azoknak az embereknek, akiknek a nevében politizál, hanem azt is, hogy mit tartanak fontosnak, hogy mivel foglalkoznak, hogy mi a bajuk. Ez itt az igazi gond. Tapasztalatunk szerint az emberek szívesen adták meg a szóban forgó adatokat, mi ezzel nem kívánunk visszaélni, viszont adott pillanatban egészen biztos, hogy ezeket figyelembe véve fogunk reagálni dolgokra, és értesítjük az érintetteket a fejleményekről. Hogy az ember a közösség nevében tudjon politizálni, nem elegendő csak feltételezni a közösség akaratát, hanem az azzal kapcsolatos kérdéseket is meg kell tudni fogalmazni. Ez a mutatvány az adatvédelmi biztos irányába a savanyú a szőlő történet aktuális változata. Nekünk van egy sikertörténetünk, amely nem párthoz fűződik, hanem közösségi és nemzeti. Ezt az ellenzők az adott esetben minden eszközt kihasználva megpróbálják megkérdőjelezni, pocskondiázzák, odáig menve, hogy a 130 000 ember vállalását kérdőjelezik meg. Erre nincs magyarázat. Számunkra csak az a fontos, hogy törvényesen járjunk el – mondta a VMSZ elnöke. Pásztor–Tadić-találkozó Hétfőn, március 8-án, 15 órakor, Belgrádban Boris Tadić köztársasági elnök, Pásztor Istvánnal a VMSZ elnökével fog találkozni.