Piacolóban a bécsi Naschmarkton
A szombati bolhapiac. A bádogkannától a római kori(nak állított) bronztárgyakon meg a könyv- és bakelitlemez-ritkaságokon át a zongoráig minden kapható „Grüssgot! Bittesön!” – kiáltják kétsort az árusok a köztük elhaladókra, majd mandaringerezdet, fekete olívabogyót szúrva villájukra „kosztpróbera” biztatnak. A gondtalan sétáló kalapos úrra és hölgytársára hirtelen rárivallnak: – Stopp! Herrnundmadamm!, turiszt oder terroriszt! Kebabot, puntschot vagy böreket tetszenek parancsolni? Bittesön! Egyedi hajzatú fiatalember bóbitájáról közvetlen hangú esztétikai vitát folytatnak; kisvártatva egyikőjük ordító sopánkodásba kezd, társai cinkos összemosolygásának fedezékében, melyben élet-halál kérdéssé teszi egy-egy csinos nő zöldségvásárlási hajlandóságát. (Ha ma nem veszi meg a répámat, holnap már csak a gyászszalagos öcsémtől fogja!)
Nos, ha ilyen hangokat hallunk magunk körül Bécsben, egy végtelenbe nyúló bazárban, ne legyen kétségünk afelől, hogy a város legnagyobb piacán, a Naschmarkton járunk. E helyen, a Mariahilfer kerületben, a Wien folyócska partján már a 18. században is piactér állt – parasztpiac, a faluról érkező árusok fő találkozóhelye a városi vásárlókörrel.1793-ban császári törvény által szabályozottá vált a folyóparti kereskedelem. Ladikokból és csónakokból folyt a karmálkodás az árnyas fák oltalmában. A Naschmarkt (nyalánkságok piaca) név az Aschenmarkt (hamupiac) tisztázatlan eredetű elnevezést 1820-ban váltotta föl; keresztnevét legkeresettebb ínyencségeiről, a távol-keleti datolyáról és fügefélékről, cukorkákról kapta. Nyilvánvaló, hogy a világégéseket és háborúkat csakúgy megszenvedte, mint a gazdasági világválságokat és recessziókat, de a vásárlási hajlam mindig talpra állította. A múlt század elején a Wien patakot betonmederbe terelték és sok helyütt a föld alá vezették. A kofák számára így alkalmas terület alakult ki a piacozásra. A kereskedelem ezután lendült fel igazán. Manapság a főleg török, magyar és az egykori jugoszláv tagköztársaságokból származó árusokat, az osztrák pincészetek borozóit és a kínai éttermeket hetente hozzávetőleg 58 ezren keresik fel. A Naschmarkton (becenevén Naschi) 172 kereskedést, 25 éttermet és italozót és 20 élelmiszerstandot találunk. Emellett kicsiny kápolnát is Szűz Mária tiszteletére, sőt a piacot bemutató múzeumot is! Van havonta megjelenő újságja meg érdekvédelmi szervezete. Doron Rabinovci Tel-Aviv-i író Ohnehin című regényének cselekménye is ehhez a helyhez kötődik.
Szombaton az élelmiszer- és virágpiac bolhapiaccal is bővül. Mindenki előhurcolja hat óra tájt a kis szegénységét, könyveket, szobabútorokat, használati eszközöket, közibük csücsül a kis sámlira, és megkezdődik az alkudozás napnyugtáig.
A Naschmarktnak is megvan a maga bioritmusa, amely hasonlatos a természetéhez, azzal, hogy rövidebb időszakokra épül: hetes és napos ciklusokra. Az első vevők 7 óra tájékán érkeznek, majd a vásárlási kedv lanyhul. A „bittesönök” délután négy óra felé felélénkülnek, és zárás előttig, hat óráig zenitelnek. Hat óra után tilos a piaci kereskedés, csak az éttermek és az egyetlen lacikonyha áll az arra járók szolgálatában, éjfélig. A zárás utáni percekben jelenik meg a piactéren a nagyvárosok szegénysége, a Betlerek. Az elhullajtott gyümölcsöt és zöldségeket szedegetik fel. Ám sietniük kell, hisz hamarosan helyüket a takarító munkások veszik át.
Hajnali fél öt felé a kifőzdék körüli mozgással pedig elkezdődik egy új nap a Naschin. Változást csak a szombati bolhapiac (Flohmarkt) és a vasárnapi szűnnap hoz. Ez a piac rendje. Szinte önműködő mechanizmus a maga színes árusaival, illataival, arcaival és Betlereivel, egy gépezet, egy öntisztító egész a városi polgárság igényeinek kielégítésére.
Böreket tessék! Kissé laposabb a bécsi börek, mint az albán pékek által a Vajdaságban sütött burek, s elhihetik: kevésbé ízes is. A másik különlegesség a döner kebab (vagy csak döner), mely disznóhúsból készített, bő olajban forgatott hagymával gazdagított szendvics
Török gyümölcsösstand. Füge és dinnye még januárban is kapható (előbbi darabja 1,5–2 euróért). Akad szőlő és már (vagy még?) eper, málna és szeder is. A mangó és körte nem meglepetés ezek mellett
A virágpiac részlete
.gif)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP 
Beta/Hszinhua
Beta/AP
Romániában is befejeződött a népszámlálás, és a hivatalos közegek a napokban ismertették a végeredményt. Ebből kiderült, hogy alaposan megcsappant az ottani magyarok száma. A kilenc évvel ezelőtti több mint másfélmillióhoz képest csaknem kétszázezerrel vannak kevesebben. Az is kiderült, hogy a romániai magyarok művelődési élete központjának számító Kolozsváron igen lényeges a lélekszám csökkenése, de más megyékben sem igazán biztató a helyzet.
Ez alól csupán Kovászna és Hargita megye, vagyis a Székelyföld a kivétel. Ott még számbelileg is tartják magukat a székelyek. Persze ennek okát a régmúltban kell keresni, hiszen száz-százötven évvel ezelőtt megszokottnak számított a nyolc-tízgyerekes család.
Más lapra tartozik, hogy onnan a madéfalvi veszedelem után (amelynek alig egy hónappal ezelőtt volt az évfordulója) Moldovába, majd Bukovinába, onnan pedig az Al-Dunára kirajzottak között ötven évvel ezelőtt is csak elvétve fordult elő, hogy egy családban ebédkor tízen ültek az asztalnál.
Emlékezetem szerint – például Székelykevén – csupán Nagy Bálint kántortanító bácsiék és Nagy Györgyék, akiket mindenki csak szakmájuk után Köteleséknek nevezett, neveltek fel tizenkét gyereket.
Nem tudni, mi volt a nagyobbára kétgyerekes divatnak az oka, de fél évszázad távlatából lehangoló eredménnyel járt, hiszen a földkerekség legdélibb, többségében magyarlakta faluban az egykori négyezer-ötszáz helyett jó, ha kétezren laknak.
Székelyföldön azonban – úgy tűnik – ez nincs egészen így. Lehet, hogy ott sincs már egy családban tucatnyi kenyérpusztító, de el tudom képzelni, hogy megismétlődhet a régi-régi anekdota. Amikor még tíz gyerek volt a divat, az iskolában kérdezi a tanító néni:
– Ábris, tük hányan vattok tesvérek?
– Münk csak heten – felelte a „szégyentől” szemlesütve a kucsmás, harisnyás „gyermëkëcske”.
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1934
Meghalt Móra Ferenc író, újságíró, múzeológus.
1957
Meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.
1587
Stuart Máriát, az 1568 óta angol fogságban élő korábbi skót királynőt kivégezték a Fotheringhay kastélyban. A halálos ítéletet I. Erzsébet királynő csak habozva írta alá.
1828
Megszületett Jules Gabriel Verne francia író, többek között az Utazás a Föld középpontjába, a Kétévi vakáció, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül és a Sándor Mátyás írója.
1851
Megszületett Kate Chopin amerikai szerző, aki New Orleans kulturális életének szószólójaként volt ismert, fő műve az 1899-ben írt "The Awakening" ("Ébredés").
1920
Megszületett Lana Turner amerikai színésznő, aki az 1940-es évek Hollywoodjának legendás dívája volt, játszott - többek között - "A postás mindig kétszer csenget", "A három testőr", a "Falcon Crest's" című filmekben.
1925
Megszületett Jack Lemmon Oscar-díjas amerikai színész (Van, aki forrón szereti, Irma, te édes, Furcsa pár, A szomszéd nője mindig zöldebb).
1931
Megszületett James Dean amerikai színész.
1932
Megszületett Szinetár Miklós színházi és filmrendező (Háry János, Az ember tragédiája, Csárdáskirálynő).
1932
Megszületett John Williams Oscar-díjas amerikai filmzene-szerző (A cápa, Csillagok háborúja, Harmadik típusú találkozások, Szuperman, E. T., Az Eastwick-i boszorkányok, Schindler listája, Jurassic Park, Harry Potter).
Az ágyában ütött el autó egy férfit az Egyesült Államokban,valósággal berobbant a házba a sportkocsi.
Vezetője nem várta meg a helyszínen a rendőröket, mivel épp előlük menekült. Áldozata, egy 34 éves férfi egy teljes órán át hevert az autó alá szorulva, míg a tűzoltók ki tudták szabadítani. Szerencsére csak égési sérüléseket szenvedett a lábán és a hátsóján, feltehetően hason fekve aludt, amikor a kocsi a falat beszakítva a hálószobájába érkezett.
A rendőrség közlekedési szabálytalanságok miatt üldözte az autó vezetőjét, egyebek közt szöges útzárral is megpróbálta megállítani, ám az illető kikerülte a vastüskéket, a házat azonban nem tudta. Immár cserbenhagyásos gázolás is van a számláján. A rendőrség keresi.
A kocsit csak több órányi megfeszített munkával tudták „kiebrudalni” a házból – adta hírül a BBC.
.gif)
