Láthatáron a nyugdíjemelés

A parlamenti képviselők egy csoportja a napokban a szerb parlamentben azt követelte, hogy kerüljön nyilvánosságra, azaz a kormány közölje, hogy voltaképpen miben egyezett meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a nyugdíjrendszer kapcsán. Szerintük tudni kell, hogy az elkövetkezőkben mi lesz a nyugdíjasok sorsa.

Szorosan ide tartozik, hogy az IMF február 9-étől 23-áig Szerbiában tartózkodott tárgyalócsoportjának a kormánnyal folytatott tárgyalásai középpontjában annak a 2,9 milliárd eurós kölcsönnek a harmadik, a 350 milliós csomagnak a lehívása szerepelt, amelynek első és második részleteként 1,12 milliárd eurót Szerbia már megkapott. Valójában a tárgyalásokon a kölcsön folyósításának feltételeként a költségvetési fogyasztás kordában tartása, az állami alkalmazottak bérének és a nyugdíjaknak további befagyasztása, tágabb értelemben a nyugdíjrendszer reformja szerepelt.

Miután befejeződtek a tárgyalások, a kormány tagjai egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy sikeres megbeszéléseket folytattak, aminek az lesz az eredménye, hogy az IMF jóváhagyja a kért kölcsönt, Szerbia pedig teljesíti gazdasága fellendítésére, valamint a pénzügyi politika megszilárdítására tett ígéretét. Miként a kormány képviselői elmondták, a megbeszéléseken az egyik sarkalatos kérdés a nyugdíjrendszer megreformálása volt. Jovan Krkobabić, a kormány alelnöke kijelentette, hogy a tárgyalócsoporttal megállapodtak abban, hogy a nyugdíjrendszer reformja 2011 áprilisában kezdődik, a nyugdíjakat pedig a közszférában alkalmazottak keresetének növekedéséhez igazítják. Azt is hozzátette, hogy az utóbbit illetően még csak elvben értettek egyet, döntés az IMF tárgyalócsoportjának májusban esedékes újabb látogatásakor várható. Tulajdonképpen a nyugdíjnövelés indexálását kell meghatározni. Albert Jeger, a tárgyalócsoport vezetője viszont kifejtette, hogy az IMF szkeptikus a bérek és a nyugdíjak indexálását illetően, ám készek arra, hogy tanulmányozzák a lehetőséget.

Krkobabić a Tanjugnak adott interjúban pontosabban is vázolta a nyugdíjemelésre vonatkozó elképzeléseket. Szerinte a közalkalmazottak bérével történő első összehangolásra 2011. április 1-jén kerül sor, majd október 1-jén a másodikra, a harmadikra pedig 2012. április 1-jén. Ugyanaz év október 1-jétől már új modell szerint végzik az összehangolást, amiről még tárgyalnak. Az IMF bizonyos kétellyel kezeli ezt az elgondolást, félelmei vannak annak kapcsán, hogy a kormány nem tartja majd magát a keresetek kordában tartásához, ezért inkább alkalmazná a gazdasági mutatók növekedéséhez kötődő nyugdíjemelést.

A szerbiai nyugdíjrendszer megreformálása tíz év alatt 65 milliárd dináros költségvetési megtakarítást jelent majd – közölték Krkobabić kormányalelnök kabinetjében. A takarékosság azoknak köszönhetően valósul majd meg, akik csak ezután vonulnak nyugdíjba. Fontos szempont, hogy ne képződjön túlságosan nagy szakadék a polgárok két nagy kategóriája, a foglalkoztatottak és a nyugdíjasok között. A kilátásba helyezett változások szerint 2023-ig fokozatosan növekedni fog az öregségi nyugdíjkorhatár, 13 év múlva csak azok vonulhatnak nyugdíjba, akik betöltötték 58. életévüket. A férfiakat illetően nem történik változás, marad a nyugdíjba vonuláshoz szükséges 40 szolgálati év, ám a nőkre vonatkozólag ehhez 38 év kell. A nyugdíjreform előirányozza a szolgálati korkedvezmények megszigorításának bevezetését is.

Kedvező fogadtatásra talált Mlađan Dinkić gazdasági miniszternek a múlt hét végén tett bejelentése, miszerint 13 hónap elteltével ez év januárjában történt meg először, hogy növekedett az ipari termelés. Dinkić szerint annak ellenére, hogy az IMF-fel megállapodtak abban, hogy ez év első felében nem lesz nyugdíjemelés, ha megfelelő ütemben történik a gazdaság talpra állása, már májusban lehetőség lesz tárgyalni az IMF-fel a béreknek és a nyugdíjaknak a második félévben történő növeléséről.