Címoldal | Belföld | Külföld | Kitekintő | Közelkép | Gazdaság | Művelődés | Sport | Közös íróasztalunk | Régiók | Mellékleteink | Heti rovataink | Archivum | Normál nézet


Ki korán vet...

Kertészkedőknek


Talaj-előkészítés A meglehetősen váltakozó téli időjárás miatt eddig nem igazán lehetett vetni a kertben. Az ősszel elvetett hidegtűrő zöldségfélék mellé február végétől már földbe kerülhet néhány olyan mag, amely a későbbi hideget és a fagyokat is jól viseli. Néhány zöldségféle nálunk is jól viseli a hideg éjszakákat és hasonlóan hideg nappalokat, ezek magját vethetjük, amint kissé felszikkad a talaj. Természetesen tudni kell, hogy a koraiság érdekében a kifejezetten hideg időszakokban a későbbiekben február végén–márciusban érdemes fóliával takarni a talajt, és egyben a benne levő magvakat is megvédeni a fagytól-hidegtől. Ehhez a takaráshoz nem kell vázrendszer, elegendő, ha csak letakarjuk az ágyást. Ha viszont már kicsírázott a mag, és levélkéi is vannak a zöldségfélénknek, akkor mégis tanácsolt az alacsonyabb támaszték felállítása. Felhasználható a palántaneveléshez használt fóliaalagút egyik-másik része. A korai vetéshez az ágyásba érdemes kevés műtrágyát is szórni. Legjobb még az ültetéskor földbe dolgozni a tápanyagot. A földet aprómorzsásra, porhanyósra dolgozzuk el. A vetésre kijelölt helyen végezzünk „talajfelvételezést” is, vagyis állapítsuk meg a drótférgek és pajorok számát. Ha négyzetméterenként 1-nél többet találunk, akkor feltétlenül a vetés előtt fertőtleníteni kell a talajt. Több készítmény közül válogathatunk, de talán a legolcsóbb a Basudin 5 G vagy a Diazinon talajfertőtlenítő a talajlakó kártevők ellen. A barázdába vetés előtt kell kiszórni. A rovarokat elpusztítja, a zöldségben nem tesz kárt, és később az emberi szervezetre sem káros. De a talajba szóráskor használjunk védőmaszkot! Az előző idényben trágyázott földbe kerülhet a legtöbb gyökérzöldségféle, a most vethető hidegtűrők közül a sárgarépa, a petrezselyem, a hagymafélék, valamint levélzöldség, a saláta és a spenót. Valamennyi zöldségféléből szakaszosan vessünk – ami a későbbiekben is tanácsos – 1-2 hetes időközönként, hogy az érés is hasonlóan szakaszos, azaz folyamatos legyen egész tavasszal vagy nyáron. Figyelem: ha türelmetlenek vagyunk, és enyhe idő következik, a kertben viszont a nedves talaj miatt nem lehet dolgozni, tanácsos járódeszkát rakni az ágyások közé, hogy a talajt ne tapossuk le, és így sárosak sem leszünk. Természetesen legjobb a szikkadt talajon járni, és a vetőmagot is kissé szárazabb fölbe ültetni. Hidegtűrő zöldségfélék szabadföldi vetése Megkezdhetjük az ősszel felásott, de üresen maradt ágyások beültetését. A spenót, a hónapos retek, a petrezselyem, a sárgarépa és a borsó vidékünk hideg tavaszait is aránylag jól viseli, ezért a korai szedés érdekében már most a szabadban is elvethetjük őket. Ha az ősszel elmulasztottuk, most sem késő fokhagymát és vöröshagymát duggatni. A mákot is vethetjük. Szintén hidegtűrő. Vidékünkön sokan már ősszel elvetik, úgynevezett tél alá vetéssel, vagyis egész télen a földben marad a magja, de így kora tavasszal, sőt a tél végén hamarabb kezd fejlődni.
| 2010. február 24., szerda
2010. március 19. 11:35 | #2

nem tul etikus hogy a cikkhez lopott fenykepeket kozolnek.

legalabb az eredeti keszito blogjat feltuntethettek volna.

http://ilkertje.blogspot.com/2010/02/hogyan-tuzdeljuk-palantakat.html

2010. február 24. 11:36 | #1

Ki korán vet... előb megy tőnkre.


fRiSS
Futottak
Percről percre
Ezen a napon


© 2008 Magyar Szó | Impresszum | Adatvédelelem | Előfizetés | Webmaster | Powered by: interFEX | Optimalizálva: Browsers