2010. március 14., vasárnap

Matild, Méta, Jára, Jarmila, Tilda, Paulina napja

RSS WCAG MOBIL
ARCHÍVUM
metals
DTD Vodoprivredno D.o.o. "SENTA" Senta
Üdvözöljük honlapunkon!

Nem várható az élelmiszerárak emelkedése

Goran Papović: Szerbia élen jár abban, hogy rendre pozitív törvényeket hoz meg, és azokat következetesen nem tartja be


Az elmúlt másfél hónapos időszakban megdrágult az üzemanyag, felszökött az euró ára, kiderült, hogy a villanyáramért is többet kell hamarosan fizetnünk, és már gázáremelésről is hallani híreszteléseket, miközben a szolgáltatók arról igyekeznek meggyőzni bennünket, hogy Szerbia a legolcsóbb ország a régióban. Ilyenkor óhatatlanul is felmerül a kérdés, vajon meddig folytatódik majd a drágulás az alapélelmiszerek árában, vajon változik-e majd a kenyér, a tej és a hús ára. Mindezekről a kérdésekről
Goran Papovićot , a Vajdasági Fogyasztóvédelmi Egyesület elnökét kérdeztük.

Szerbiában a fogyasztók állami monopóliummal szembesülnek. Láthatjuk, hogy a Szerbiai Villanygazdaságnak nincs konkurense, nem lehet máshonnan energiához, ehhez a fajta szolgáltatáshoz jutni, és érthető, hogy a villanyáram minősége miért hagy maga után kívánnivalót. Erre a villanygazdásában azt felelnék, hogy nálunk az áram már szociális kategória, és ezért csak a gazdasági, vagyis előállítási árát fizetjük meg. Igen ám, de az előállítási árért kötelezőeknek kellene lenniük, hogy a legalapvetőbb szolgáltatást biztosítják, ami nem más, mint az áram minősége. Ugyanakkor a terheket sem egyenlően osztják meg a fogyasztók között. Az elektromos energia megfizettetésének aránya Vajdaságban közel 90 százalék, Közép-Szerbiában és Belgrádban nagyjából 60 százalék, míg Dél-, valamint Kelet-Szerbiában mindez valahol a 20 százalék között mozog csak. Hasonló a helyzet a kőolajszármazékokkal, 2011-ig a kőolaj behozatalára monopólium vonatkozik, így természetesen a régió országai között és talán egész Európában nálunk a legdrágább az üzemanyag. Mindennek következtében, amit a bejelentett áremelésekkel követni is lehet, egyes szolgáltatások díjai emelkedni fognak – itt elsősorban a távfűtőművekre gondolok –, de azok a kereskedők által kínált áruk is megdrágulhatnak, amelyek esetében eddig is ésszerűtlen árakkal kereskedtek. Az üzemanyag árának növekedése, az áram márciusi drágulása, a dinár magas ára, vagy egy lehetséges gázáremelés bejelentése elegendő indok számukra, hogy felemeljék áraikat. Itt megint csak azzal a problémával szembesülünk, hogy a szerbiai piac a szó szoros értelmében nem nyitott, még mindig hiányzik az egészséges konkurencia. Például vannak olyan központok, ahol 4-5 bevásárlóközpont van, valahol pedig egy sincs, így a fogyasztó nem tud hozzájutni a megvásárolni kívánt áruhoz, vagy egyes kiskereskedők kényére van utalva, ahol egyes esetekben a haszonkulcs 30-70 százalék körül alakul.

Mindebből kifolyólag az alapélelmiszerek – mint például a kenyér – drágulhatnak?

Talán kicsit képmutatónak hangzik most a Szerbiai Pékek Uniójának nyilatkozata, hogy a megdrágult üzemanyag és a villanyáram drágulásának ellenére sem fogják megemelni termékékeik árát, de csökkenteni sem, miközben a nyersanyagokhoz olcsóbban jutnak hozzá. A búza ára az idén 40, sőt 50 százalékkal olcsóbb, mint tavaly! Mindezt összegezve nem várható drágulás az alapélelmiszerek területén. Az egyedüli dolog, amely kicsit megrázhatja a hazai kereskedőket, a vízummentesség. Ennek köszönhetően – kiváltképp a határmelléken élő polgárok – meggyőződhetnek az európai uniós árakról és minőségekről. Akik pedig – mondjuk – Bosznia mellett élnek, azok az üzemanyagért mennek át a „szomszédba”, hiszen ott olcsóbb és jobb a minősége. Nálunk nem fontos a minőség, hiszen azok az emberek, akik meghatározzák az egyes szolgáltatások és termékek árát – de még az állam is –, csak azt nézik, hogyan lehet minél előbb megtölteni a kasszát, kiváltképp azokon a területeken, ahol nagy a kereslet és sokat költenek. Mindennek a fogyasztók látják kárát, hiszen nem mindegy számukra, hogy megkockáztassanak egy minőség-ellenőrzést és úgy lépjenek ki a piacra, vagy ki tudjanak fizetni egy esetleges büntetést. Előbb megtelne az államkassza, ha megfizettetnék a büntetést az összes szabálysértésért, vagyis a rossz minőségért és a monopol-viselkedésért is. Ilyenkor teszem fel a kérdést, vajon mit csinál a konkurencia felszámolásával foglalkozó ügynökség, indítottak-e eljárást az áram, a benzin és a vezetékes telefonszolgáltatás árának megemelésekor?

Az átmeneti kereskedelmi megállapodás hogyan fogja befolyásolni a hazai piacot?

Ezzel kapcsolatban is vannak fenntartásaink, hiszen már a kereskedelmi egyezmény egyoldalú használata alatt is sok hazai áruház kizárólagos képviseletté vált. Abban reménykedünk, hogy megállapodás kétoldalú alkalmazása során felbukkannak olyan kereskedők, akik nem fognak függni a nagy szerbiai dílerektől, ugyanakkor jobb minőségű árut fognak kínálni. Az államnak sem szabadna megengednie, hogy egyesek kizárólagos képviseletté váljanak, hiszen ha megjelenik valakinél egy új áru, akkor egy bizonyos százalékot át kell adnia a képviselet számára, annak ellenére, hogy az a kisujját sem mozdította az ügyében. Ugyanakkor ellenőrizni kell, mi minden érkezik Szerbiába. A törvény be nem tartása és a nem megfelelő minőség, valamint a fogyasztók tájékozatlansága kiváló táptalajt ad ahhoz, hogy ismeretlen, kétes eredetű termék jusson be az országba. Mindezt rendezni kell, hiszen sokan meg akarják majd akadályozni, hogy minőségi termék jusson az országba. Pillanatnyilag az országban 7-8 ezer regisztrált pék van, vagy megközelítőleg 1000 regisztrált mészárszék, amelyek közül összesen csak 5-nek van engedélye arra, hogy exportáljon. Akiknek pedig nincsenek magas minőségű szabványaik, azok mihez kezdhetnek? Meg kell akadályozniuk, hogy bejuthasson minőségi áru.

Mit lehetne tenni?

A törvények és az előírások tiszteletben tartása lenne a legfontosabb. Szerbia élen jár abban, hogy rendre pozitív törvényeket hoz meg, és azokat következetesen nem tartja be. A már meghozott törvényeket a tisztelni kell, kiváltképp a termékek biztonságáról szóló törvényeket, és rendezni kell az élelmiszerekről szóló, valamint a fogyasztókról és fogyasztóvédelemről szóló területet is.

Az európai országokhoz képest a fogyasztók Szerbiában mennyire vannak tisztában saját jogaikkal?

Felméréseink szerint a szerbiai fogyasztók mintegy 80 százaléka nem ismeri saját jogait. Még azt sem tudják sokan, hogy településeiken vannak-e fogyasztóvédelmi szervezetek. Sokan nem tudják, kihez fordulhatnak, egyes problémák megoldása kinek a hatáskörébe tartoznak. A vevők és a termelők nagy része is tájékozatlan a szabályokat illetően. Emiatt lett szervezeteink fő célja a fogyasztók teljes körű tájékoztatása, és egy új fogyasztó korosztály nevelése, amelynek érdekében különféle középiskolai oktatásokat szervezünk országszerte.

Hozzászólások (2) Szóljon hozzá Ön is!
KÉPEKBEN rssfeed
(Fotó: Beta/AP) (Fotó: Beta/AP)
Így is el lehet kártyázni a pénzünket
(Fotó: Beta/AP) (Fotó: Beta/AP)
A lakosság negyede éhezik
(Fotó: Beta) (Fotó: Beta)
A Duna apad
Jó reggelt!

Általános és középiskolába járva alakulnak ki az első baráti társaságok, amelyeknek tagjai, ha csak lehetséges, sülve-főve együtt vannak, úgymond bandába tömörülve járnak-kelnek, buliznak a városban. Jó emlékszem, mi is ötös-hatos csoportokban kerestük azt az állítólagos kincset, amit az egyik, igencsak dús fantáziával megáldott osztálytársunk szerint az úgynevezett zsidó temető területén ásott el egy dúsgazdag zentai. Persze vigyáztunk arra is, hogy az ellentábor tagjai véletlenül se neszeljék meg azt, hogy min is ügyködünk éppen. A későbbiekben gyakoriak lettek a május elsejei és nyári táborozások, amikor a számunkra legnagyobb kincsért, annak a szőke nagylánynak a kegyeiért viaskodtunk, aki után az ellentábor legényeinek a szíve is hangosabban dobogott. Hogy miért is mesélem mindezt? Az ember felnőtt korában is szívesen bandázik. Persze azzal, hogy ezt most párthovatartozásnak nevezik. A különbség csupán az, hogy amíg számunkra elképzelhetetlen volt az, hogy bekönyörögjük magunkat riválisunk táborába, addig ez manapság szinte normális jelenség. Minap hallottam egy sztorit, amelynek a hőse a kilencvenes évek alatt Milošević igéit mantrázta. Amikor viszont fordult a kocka, hirtelen rádöbbent arra, hogy valójában élni sem tud az egyik vajdasági magyar párt nélkül, s átigazolt oda. Most viszont, amikor városunkban e párt felett is beborult az ég, hősünk kapcsolt, hogy valójában az egyik, a községben újonnan hatalomra került politikai szervezet jóval közelebb áll a szíve csücskéhez, és neki muszáj oda belépni. Természetesen hősünknek szíve jogában áll átállni a másik kompániához, ami viszont szinte biztos, hogy az ilyeneknek a gerincükkel egyáltalán nincsenek problémáik.

Időjárás

Vajdaságban: ma többnyire felhős idő várható, az előzőnél melegebb napra számíthatunk. A nappali csúcshőmérséklet 4 és 7 fok körül mozog.

Az ország területén: is mérsékelten borult időjárást jósolnak a meteorológusok, gyenge vagy mérsékelt északnyugati szél fúj. A hajnali hőmérséklet –4 és 0 fok között ingadozik, napközben 3 és 8 fok közötti hőmérsékletre melegszik fel a levegő.

Távolabbi előrejelzés szerint: Szerbiában vasárnap sem változik számottevően az időjárás, hétfőn azonban beborul, először a délutáni órákban északon, később az ország többi része felett is. A hegyvidéken havazás. Keddre ugyancsak esős időjárást jósolnak a meteorológusok, szerdán azonban kiderül az égbolt, és többnyire napos időre számíthatunk.

Európában: ma a kontinens legnagyobb része felett borús lesz az égbolt, legtöbb helyen csapadék várható. A nappali hőmérsékleti értékek –2 és 8 fok között váltakoznak, az északi, központi és keleti vidékeken havazás. Skóciában, Olaszország és Görögország déli vidékein kiadós eső, legnagyobb mennyiségű csapadék Szicílián várható. A Pireneusi-félszigeten, valamint a Balkán-félsziget keleti, és az Appennini- félsziget északi vidékein napsütés, az Északi-tenger térségében és Dániában erős északnyugati szél fúj.

Vízállás

A Duna Bezdánnál 220 (–25), Apatinnál 298 (–28), Gombosnál 281 (–25), Palánkánál 314 (–21), Újvidéknél 381 (–19), Slankamennál 485 (–11), Zimonynál 539 (–9) és Pancsovánál 536 (–10) cm.

A Tisza Törökkanizsánál 511 (–15), Zentánál 514 (–12), Törökbecsénél 445 (–13) és Titelnél 505 (–13) cm.

A Béga Tamásfalvánál 185 (–15) cm.

A Temes Módosnál 234 (–42), Szécsánynál 356 (–10) cm.

A víz hőmérséklete Bezdánnál 4, Apatinnál 3,8, Gombosnál 4, Palánkánál 4, Újvidéknél 3,6, Zimonynál (-), Törökkanizsánál 4,2, Zentánál 4, Törökbecsénél 3,8, Tamásfalvánál 4 és Módosnál 3,5 Celsius-fok.

1571
Gyulafehérváron 30 éves korában meghalt János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven Magyarország választott királya, akinek uralkodása utolsó évében a tordai országgyűlés kimondta - Európában elsőként - a bevett vallások szabad gyakorlását.

1879
Megszületett Albert Einstein német Nobel-díjas fizikus, korának egyik legnagyobb gondolkodója.

1932
Meghalt George Eastman, a Kodak atyja, aki lehetővé tette a fényképezést az átlagemberek számára.

1074
A belháború során I. Géza a mogyoródi csatában győzelmet aratott Salamon magyar király felett, majd elfoglalta a trónt.

1804
Megszületett Johann Strauss osztrák hegedűművész, zeneszerző, karmester (Radetzky-induló, Judith).

1924
Genfben aláírták a Magyarország pénzügyi helyreállítását célzó Népszövetségi kölcsönre vonatkozó egyezményt.

1933
Megszületett Michael Caine Oscar-díjas angol színész (Hannah és nővérei, Árvák hercege).

1948
Az 1848-as forradalom 100. évfordulóján először osztották ki a Kossuth-díjakat.

1968
Megszületett Szalay Gyöngyi olimpiai bronzérmes vívó.

1768
Megszületett Kármán József író.

!

Vidám pályázatot hirdetett meg kátyúfotózás és névadás témakörben a legnézettebb bulgáriai tévécsatorna.

A közlekedők beküldhetik „kedvenc útgödrük” fényképét és egy névjavaslatot, a legborzalmasabb kátyú pedig mindennap bekerül az esti híradóba. A tévécsatorna tervezi, hogy kátyúsikerlistát állít össze.

Az úthibákat Bulgáriában krátereknek „becézik”, és egyre dühödtebbek az autósok miattuk, egyrészt a lyukak jelentette balesetveszély miatt, másrészt kocsijaik károsodása okán. Szófia polgármestere a minap kapott felháborodott levelet egy honlap közvetítésével, március 22-re pedig egyenesen kátyúellenes tüntetést szerveznek az autósok a parlament elé. Tiltakozásuk a pénzpocsékolás ellen is irányul, mivel úgy találják, hogy az útjavítóknál csak a munka tart sokáig, nem pedig annak gyümölcse.

MTI/AFP
Magyar Szó © 2010 Impresszum Adatvédelelem Előfizetés Kapcsolat Marketing Hoszting: CNT ® interFEX Browsers - Scanned with Avast -