Kombájn a jégen

Idén kedvezett az idő a munkának, és mivel jó vastag a jég, kis traktorokkal, illetve nagy nádvágó kombájnnal is már több hektárnyi területen sikerült levágni a nádat. Előreláthatóan a napokban végeznek is vele.

Hangos traktorzúgás és lázas munka fogadott minket a napokban, amikor a Ludasi-tóhoz látogattunk. A ludasi iskolánál, a jégen, amíg az egyik vágta a nádat, a másik gyűjtötte össze és rakta azt kéve formába, hogy egyforma nagyságúra kössék össze a nádszálakat. A munkások közül néhányan napszámért végezték az aratást, másoknak ez újdonságot és érdekes hobbit jelentett, illetve voltak olyanok is, akiket csupán a természet és a tó szeretete, a gyermekkori nosztalgia motiválta a munkára.

Kovács Gábor, a ludasi környezetvédelmi csoport elnöke elmondta, hogy mivel a tó védelem alatt áll, a nádvágást szervezetten kell végezniük, vagyis kisebb darabokat hagynak meg, hogy a madarak védelmét is biztosítani tudják, ugyanis egyes madarak a Ludasi-tavon maradnak a téli időszakban is.

Elmondta, igyekeznek minél nagyobb területen levágni a nádat, hiszen így kevesebb nád korhad el a vízben, és nem romlik a tó vízminősége. A levágott nádat pedig egy monostori, illetve egy erzsébetlaki vállalat vásárolja fel.

– Az első osztályú nád kévéje 1–1,20 euró között mozog. Furcsa módon a tavalyi nád jobb volt, mint az idén, azt mondják a szakemberek, hogy nem volt eső. De a felvásárlók csak azt kérik, hogy a nád magassága meghaladja az 1,20 métert – hallottuk Kovács Gábortól.

Aladics Tibor, a ludasi helyi közösség közgyűlésének elnöke arra mutatott rá, hogy a tó élete fontos szerepet tölt be a helyiek életében, így a nádvágás is inkább a tó vízminőségének javítását szolgálja.

– A ludasiak teljesen magukénak tekintik a tavat, és ez látszik a hozzáállásukból is. Láthatjuk, hányan dolgoznak most is, 20–30-an, nevetve, mosolyogva végzik a munkájukat – mondta Aladics Tibor.

Amíg a jó minőségű nádat kévébe kötötték, a hulladékot meggyújtották.

– A hagyománnyá vált nádvágás, illetve a szerves anyagok eltávolítása segít abban, hogy javuljon a víz minősége. Tehát azzal, hogy a nád újra nő, tápanyagokat vesz fel az iszapból és ezáltal fenntartja a szerves anyagok egyensúlyát a vízben. Ugyanakkor nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos a nádvágás, hanem a ludasról alkotott kép megformálásban is, illetve a nádból készült tárgyak népszerűsítése céljából – emelte ki Vesna Vider, a Palics-Ludas Közvállalat környezetvédelmi szektorának vezetője, majd kérdésünkre válaszolva, hogy miért fontos a hulladéknád elégetése, elmondta: – Az ilyen nádnak már nem jó a minősége, és jobb, ha elégetik, minthogy a jég elolvadása után leülepedjen a tó fenekére és növelje az iszap mennyiségét. Nagyobb károkat okozna a nádhulladék, mint így, hogy kis kupacokban elégetjük azt. Amikor nagyobb igény mutatkozik a korszerűbb eljárásokra és brikettet készítenek a hulladéknádból, akkor a hulladékot is ki lehet majd vinni a partra. Ez is kiváló tüzelőanyag, amivel bezárul majd a kör. A környezetvédelmi minisztériumnak vannak ez irányú törekvései, és ha erre lehetőség nyílik, mi segítséget nyújtunk majd ebben – mondta.