Gyér érdeklődés, átgondolatlan program

ÚJVIDÉK

A jelekből ítélve nem igazolódnak be a becslések, miszerint legalább 5000-en elhagyják az oktatásügyet a Pénzügyminisztérium és a pedagógus szakszervezetek legújabb megállapodása nyomán, miszerint nyugdíjba vonulhatnak mindazok, akik a nyugdíjba vonulás legalább egyik feltételének eleget tesznek. A megállapodás szerint a pozitív elbírálásban részesülők hathavi bruttó jövedelmüknek megfelelő összegben, vagy pedig a gazdaság hat átlagfizetésének megfelelő végkielégítésben részesülnek.

Az érintettek a múlt hét végéig adhatták át kérvényüket az oktatási minisztérium körzeti irodáiban.

Újvidéken, a dél-bácskai oktatási körzetben még nem összegezték az eredményt, de mint mondták, a vártnál kevesebben jelentkeztek. Ezt igazolja a Sonja Marinković Általános Iskola példája, ahol Ács József igazgató szerint mindössze hárman jelentkeztek a felhívásra. Újvidék egyetlen három váltásban működő általános iskolájában – melyben nagyban folynak a bővítési munkálatok –, két takarítónő és egy tanítónő szánta rá magát, hogy átadja a körzeti intézményben jelentkezési dokumentációját, ám egyikük sem járt eredménnyel, nem fogadták el kérvényüket, mert nem felelnek meg a feltételeknek. Tehát a legújabb akció során ebből az iskolából senki sem fog önkéntesen nyugdíjba vonulni.

A szakszervezetek hasonlóan vélekednek. Miodrag Protić, a Vajdasági Tanügyi Dolgozók Szakszervezete (VTDSZ/SPRV) elnökének nem hivatalos értesülése szerint (végleges adatokkal ő sem tudott szolgálni) egész Szerbiában alig 350-en, ebből a legnagyobb körzetben, Bánátban 37-en adták át kérvényüket az idő előtti nyugdíjaztatásra, bármennyire is kecsegtető feltételeket is kínálnak. Protić szerint az ésszerűsítést komolyan elő kell készíteni, hogy aztán ne keletkezzen űr a tanítás megszervezésében, arról nem is beszélve, hogy a pénzt is elő kell teremteni hozzá. Véleménye szerint ugyanis az ígéretek teljesítése is megkérdőjelezhető. Az eredeti elképzelések szerint a Nemzetközi Valutaalappal, az IMF-fel folytatott tárgyalások során kellett volna kieszközölni a fedezet biztosítását a tanügyi dolgozók effajta nyugdíjaztatására, a nemzetközi pénzügyi szervezet azonban ezt elutasította.

– Köztudott, hogy a költségvetés véges, mégis ebből kívánja a minisztérium kielégíteni a távozó dolgozókat? Ugyan, kérem! – szögezte le a Vajdasági Tanügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

ZENTA

A zentai Stevan Sremac Általános Iskolának 270 dolgozója van. Közülük 15-en adták át a múlt héten a kérelmet az idő előtti nyugdíjba vonuláshoz. Tanárok, gondnokok, takarítók döntöttek úgy, hogy néhány hónappal, esetleg fél illetve egy évvel korábban nyugdíjba mennének. Mielőtt azonban pénteken elküldték volna a kitöltött űrlapot, Sárosi Gabriella, az iskola igazgatója egyeztetés céljából felhívta Staniša Banjanint, a nagybecskereki iskolakörzet vezetőjét, akitől azt az utasítást kapta, hogy nem szüntethet meg egyetlen egy munkahelyet sem. Így tehát Zentán nincs változás, egyelőre marad mindenki a helyén. Az igazgatónő elmondta még, hogy ennek az egész ésszerűsítésnek talán valamikor június-júliusban volna realitása, amikor már egyértelműen látszik, hogy hány tagozat lesz, hány osztály nyílik a következő tanévben.

SZABADKA

Néhány megkérdezett szabadkai iskolában az igazgatóktól szinte ugyanazt a választ kaptuk arra a kérdésre, hogy jelentkeztek-e a dolgozók a végkielégítés melletti önkéntes távozás szándékával: bár volt érdeklődés, – igaz, igen elenyésző – az iskola nem engedheti meg, hogy munkahely szűnjön meg. Márpedig az a munkahely, amelyről távoznak, megszűnik, tehát mivel nem létezik többé, nem is írnak ki pályázatot új munkaerőnek, és nem is tölthetik be más iskolák nem teljes normával rendelkező tanárai. Az eltávozáshoz az igazgató belegyezése is szükséges, de éppen a munkahely megszűnésének kivédése érdekében nem távozhattak az érdeklődők. Az érdeklődés egyébként Szabadkán is igen gyér volt, sokkal kevesebben szerettek volna önként távozni, mint amennyire a minisztérium számított.

Az iskolákban az a vélemény, hogy ez a szociális program nem kellően átgondolt és elhamarkodott, és azt is elmondták, sajnálatos, hogy az oktatásügyi minisztérium következő lépéséről nem tudnak. Ugyanis még mindig nem tudni, hogy a racionalizációt, az iskolahálózat ésszerűsítését milyen konkrét lépésekkel képzelik el. Ahhoz, hogy ez a program működjön, kellő információt kellene tudni az ésszerűsítésről is.

A csantavéri iskolában megtudtuk, senki sem jelentkezett, és az igazgatónő el is mondta, hogy senkit sem tudna elengedni. Természetesen ez az iskola érdeke, és nem önös elhatározás, a munkahelyre szükség van. Ugyanez a helyzet a szabadkai Jovan Jovanović Zmaj és a Majsai Úti Általános Iskolában is. Ez utóbbi intézményben az igazgatónő elmondta, érdeklődők akadtak, de szerencsére végül senki sem jelentkezett eltávozásra, és mivel ebben az iskolában növekszik a diáklétszám, leépítésről, munkahely megszűnéséről szó se lehet.

Etela Jerinkić észak- és nyugat-bácskai tanügyi megbízottól megtudtuk, a tegnapi nap végéig zajlott az adatok összegyűjtése arról, hogy hányan távozhatnak igazgatói beleegyezéssel az oktatásügyből. Lapzártáig még nem tudtunk adatokat kapni.