Összefoglaló a leggyakoribb szabálysértésekről

Hogyan állíthatjuk meg járművünket az úttesten?

Ha az úttesten megállítjuk a motoros járműveket, valamint a pótkocsikat (kivéve a mopedokat és az oldalkocsi nélküli motorokat), akkor azokat biztonsági háromszög elhelyezésével szabályos módon meg kell jelölni, lakott településen kívül mindig, lakott településen belül pedig éjjel, illetve rossz látási viszonyok között.

Az a vezető, aki a jármű meghibásodása, forgalmi baleset vagy egyéb igazolt okból kifolyólag járművét az úttesten kénytelen megállítani, köteles mindent megtenni, hogy minél előbb eltávolíthassa járművét az úttestről. Ezenkívül köteles biztosítani, hogy a jármű ne tudjon magától elindulni, ugyanakkor meg kell azt védenie az illetéktelen használattól is.

Ha a járművet a vezetőnek síneken kellett megállítania és nem tudja onnan eltávolítani, akkor köteles ezt idejében jelezni a sínen haladó jármű vezetőjének, és felhívni a figyelmét a veszélyre.

Az a vezető, aki az autópályán vagy a motoros járművek számára fenntartott útvonalon kénytelen járművét megállítani, ezt a megállósávban teheti csak meg, és mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy mielőbb eltávolítsa járművét az úttestről.

Az úttest lakott településen kívüli szakaszán a vezető a jármű megállítását, illetve parkolását köteles az úttesten kívül elvégezni, ha erre bármiféle lehetőség nyílik.

Az a vezető, aki az úttesten hagyja a járművet, mielőtt elhagyná azt, köteles minden megtenni, hogy ne tudjon magától elindulni a jármű, ugyanakkor meg kell védenie az illetéktelen használattól is.

Mindig be kell kapcsolni a vészvillogót (egyszerre a négy irányjelzőt) ha az úttesten:

– utasok szállnak be, illetve szállnak ki a megállított járműből

– ha a közlekedés többi résztvevőit veszélyre akarja figyelmeztetni

– ha az úttesten feltorlódott várakozó járműoszlopban ő az utolsó (lakott településen kívül), kivéve ha a járműoszlop a forgalmi jelek rendelkezéseinek, illetve a közlekedési szabályok betartásának következménye

– ha hátramenetben közlekedik

– ha megállítja járművét az úttesten, kivéve ha a kijelölt parkolóhelyen parkol, illetve ha a forgalmi jel utasítása vagy a közlekedés szabályai szerint jár el.

Parkolás, megállás

A vezető nem állíthatja meg járművét és nem parkolhat a következő helyeken:

– alagútban, aluljárókban, hidakon, felüljárókon

– bukkanók teteje előtt, illetve olyan kanyarokban, amelyekben az úttest nem eléggé belátható, illetve nem tudnak mellette biztonságosan elhaladni

– gyalogos-átkelőhelyen, a kerékpárút úttestet keresztező szakaszán, valamint ezektől számított öt méteres távolságon belül

– vasúti átkelőhelyeken, villamos síneken, valamint ezektől öt méternél kisebb távolságban, de a vasúti sínek és a villamos nyomvonalának közelségében sem, ha ezzel bármilyen módon is zavarná a síneken közlekedő járművet

– útkereszteződésekben, valamint a keresztutak úttestének nyomvonalától számított ötméteres távolságon belül

– az úttesten olyan helyeken, ahol a járművétől számítva három métertől kisebb szabad úttestsáv maradna a záróvonalig, az úttest túlsó széléig, vagy az úttesten lévő valamilyen akadályig

– olyan helyeken, ahol eltakarná a közlekedési jelzőtáblát, jelzéseket

– kerékpárúton, illetve a kerékpárosok részére kijelölt sávon

– a tömegközlekedési járművek megállóhelyein, valamint tizenöt métertől kisebb távolságban az ezeket a megállókat jelző, az úttestre festett jelzésektől

– azokon az úttesteken, amelyeken az úttestsávok egymástól fizikailag is el vannak választva, kivéve ha külön forgalmi jel ezt engedélyezi

– a vízvezeték-hálózat csatlakozási pontjai felett, a szennyvízcsatornák lejáratai és a kommunális infrastruktúra egyéb lejáratai, fedelei felett

– olyan helyen, amelyeken ezzel másik jármű parkolását megakadályozná, illetve a már a parkolóhelyen lévő jármű számára lehetetlenné tenné a parkolóhely elhagyását

– gyalogjárdán, kivéve ha ezt felállított forgalmi jel engedélyezi, illetve szabályozza, de csak úgy, hogy a leparkolt jármű mellett a járdán legalább 1,6 méternyi széles szabad járdafelületnek kell maradnia a gyalogosok számára, és ez a szabad átjáró nem lehet az úttest felőli oldalon

– gyalogossávon, illetve a járda azon részein, melyek a rokkantak közlekedésére szolgálnak

– tereken, gyalogos övezetben, (korzók) és tűzvédelmi utakon

– tömbházak bekötőútjain, a tömbházakban lévő autós átjárókban, valamint az egyes épülettömbök közötti átjárókban

– azokon az utcai parkolóhelyeken kívüli útszakaszokon, melyek az egyes parkolókat kötik össze, illetve a tömbházakat kapcsolják más útszakaszokhoz

– kocsibejáratokban, a házak, lakások, udvarok és garázsok autós bejárataiban

– az úttest forgalmába való bekapcsolódást, illetve kijutást szolgáló forgalmi sávokon, a megállósávokban, a tömegközlekedési járművek részére kijelölt forgalmi sávokban, valamint a villamosok pályáján

– azokon a parkolóhelyeken, melyeket vagy kiegészítő forgalmi jellel, vagy az úttestre festett jelekkel a rokkantak járműveinek parkolására jelöltek ki

– azokon a parkolóhelyeken, melyeket vagy kiegészítő forgalmi jellel, vagy az úttestre festett jelekkel bizonyos, meghatározott járművek parkolására jelöltek ki

– azokon a felületeken, amelyeken forgalmi jel tiltja a járművek közlekedését

– tilos és büntetendő úgy parkolni, hogy a jármű két parkolóhelyet is elfoglaljon.

Ha baleset történik

Kisebb baleseteknél, amelyekben senki nem sérült meg, és az anyagi kár sem túl nagy, a legjobb ajánlat az lenne, hogy a részvevők beszéljék meg és tisztázzák egymás között a történteket, persze minél előbb, hogy ne legyen fennakadás a közlekedésben, majd töltsék ki és írják alá az Európai jelentést (Evropski izveštaj). Ennek a megbeszéléses formának több előnye is van:

– nem kell kihívni a rendőrséget, a baleset résztvevői gyorsabban folytathatják útjukat

– a rendőrség így nem indít eljárást a baleset előidézője ellen, ami pénzbírsággal, esetleg elzárással és büntetőpontokkal is járhatna

– a biztosító gyorsan, mintegy két héten belül kifizeti a kárt, de ha a rendőrség végzi a helyszínelést, akkor akár több hónap is szükséges az ügy lezárásához.

Miután mindkét vezető aláírta a jelentést, a járműveket el kell az úttestről távolítani.

Az Európai jelentést a biztosítóknál már be lehet szerezni, ki-ki saját biztosítójánál érdeklődhet efelől. A kitöltött és mindkét fél részéről aláírt jelentést ugyanott, a biztosítótársaságoknak kell leadni.

Fontos megjegyezni,hogy amennyiben a résztvevők nem tudnak a helyszínen megállapodni és nem töltik ki a jelentést, hanem egyikük rendőri helyszínelést kér, akkor a baleset mindegyik résztvevője köteles a helyszínen maradni és bevárni a rendőrséget. Aki elhagyja ahelyszínt, súlyos szabálysértést követ el. A rendőrség érkezéséig tilos alkoholos italt fogyasztani!, és persze nem szabad a járműveket elmozdítani eredeti helyzetükből.

Súlyosabb baleseteknél, amelyeknek van sérültje, vagy haláleset történt, illetve ha nagyobb anyagi kár keletkezett, a baleset résztvevője köteles:

– mindenkit figyelmeztetni, aki a helyszín közelében tartózkodik, hogy hagyja el az úttestet, megelőzve ezáltal egy újabb esetleges balesetet, továbbá így megakadályozható az úttesten található nyomok tönkretétele, amelyek fontosak a helyszínelők számára

– értesíteni a rendőrséget, a helyszínen maradni a járőr megérkezéséig, valamint a helyszínelés befejezéséig

– tudásához, lehetőségeihez és képességeihez mérten arányosan segítenie kell a sérülteknek, illetve azokat elsősegélyben kell részesítenie

– minden óvóintézkedést meg kell tennie, ami csak módjában áll, hogy megakadályozza az esetleges további káros következmények és sérülések keletkezését, illetve a már fennállók súlyosbodását

– ha a baleset helyszínén nincs jelen a balesetben résztvevő másik jármű tulajdonosa, illetve vezetője, akkor a jelenlévő vezető köteles annak meghagyni adatait (név és cím)

– a helyszínt csak akkor hagyhatja el a baleset részvevője, ha megsérült és orvosi ellátásra van szüksége, illetve ha nincs másvalaki, aki a más sérülteket elszállítaná a legközelebbi egészségügyi intézménybe. Ilyen esetben köteles azonnal, amint erre módja van, visszatérni a baleset helyszínére

– a helyszínelés befejeztével a jármű tulajdonosa, illetve vezetője köteles a járművet, valamint az úttesten szétszóródott rakományt, különféle dolgokat és tárgyakat az úttestről haladéktalanul eltávolítani.

Előzés

A vezető nem kezdheti meg az előzést:

– ha az előtte ugyanabban a forgalmi sávban haladó jármű már jelezte, hogy előzésbe kezd

– ha az előtte haladó jármű kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez közeledik, illetve azon halad át

– ha az előtte haladó jármű megállt, vagy megállni készül, hogy átengedje a gyalogosokat a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen

– az úttest vasúti-, illetve villamossíneken áthaladó szakaszán

– a lassú járművek haladására szolgáló forgalmi sávban

– jobbról előzni igen súlyos szabálysértés, kivéve ha az előzendő jármű már olyan helyzetet vett fel és olyan jelzést ad, amely félreérthetetlenül és egyértelműen azt jelenti, hogy balra fog fordulni

– súlyos szabálysértés jobbról előzni az úttest közepén közlekedő villamost

– ha akadályozná, illetve veszélyeztetné a szemközti irányból érkező járműveket

– ha az előzés befejeztével nem tudna biztonságosan visszatérni abba a forgalmi sávba, melyben az előzés megkezdéséig haladt

– bukkanó elején, magán a bukkanón, beláthatatlan kanyarban, vagy közvetlenül előtte

– alagútban, kivéve ha legalább két forgalmi sávban halad az azonos irányú forgalom

– ahol ezt forgalmi jel tiltja

– ha az előzéssel át kellene lépnie a záróvonalon, belépve ezzel a szemközti forgalom számára fenntartott forgalmi sávba

– közvetlenül útkereszteződés előtt, illetve az útkereszteződésben, kivéve ha az körforgalmú

Különösen büntetendő és tilos:

– járműoszlop előzése

– előzés megkezdése, amikor már az előzést megkezdte a mögöttünk haladó jármű

– megállósávban előzni

– kísérettel közlekedő járművek járműoszlopát előzni.

Az előzni szándékozó jármű vezetője köteles járművét az előzendő járműtől megfelelő távolságban tartani, olyan módon, hogy azt a közlekedésében ne zavarja vagy akadályozza, ugyanakkor a forgalom többi résztvevőjét sem akadályozhatja vagy veszélyeztetheti.

Teherszállítás

A járműveken szállított különféle rakományt úgy kell elhelyezni és biztosítani, hogy az szállítás közben ugyanabban a helyzetben maradjon, ahogyan az elhelyezték, valamint hogy:

– ne csökkentse a jármű stabilitását, ne nehezítse meg annak irányíthatóságát, ne legyen hatással a jármű részeinek és műszereinek működésére és használatára

– ne zavarja a vezető kilátását a járműből

– ne takarja el a lámpákat, az irányjelzőket, a rendszámtáblát, illetve bármilyen más, előírt jelzést a járművön

– ne szennyezze a környezetet.

A járműre felrakott rakomány elöl legfeljebb egy méterrel lóghat ki. A jármű leghátsó pontját is meghaladó, tehát a hátulról lelógó rakományt meg kell jelölni. Teherszállító járműveknél és pótkocsik esetében erre külön tábla van előírva, a többi járműnél piros szövetdarabbal kell megjelölni, csökkentett látási viszonyok között és éjjel pedig piros fényvisszaverő anyaggal, illetve piros lámpával. Szóródó rakományt csak letakart állapotban engedélyezett szállítani, ez alól a traktor pótkocsija az egyedüli kivétel.