Mi a baj a közösségi portálokkal?

Azon kívül ugyanis, hogy a közösségi portálok az intimitásunkba gázolnak (ahogy már meséltem is: A közösségi portálok indiszkrét bája, Magyar Szó, 2009. július 25.), vagy, hogy függőséget okoznak (erről meg a múlt héten regéltem itt…), kaján mosollyal az orcámon olvastam tavaly decemberben a Magyar Távirati Iroda tudósítását, amelyben arról számolt be, hogy az elsősorban a régi ismerősökkel való kapcsolattartásra, és az új barátságok kialakítására létrehozott Facebook közösségi portál megnöveli a válások számát. Nofene, vigyorintottam egyet, a virtuális (jelen)lét immár visszahat a földi, hétköznapi valóságra, a – gravitációval és szmoggal, globális felmelegedéssel és adóhivatallal, nemzetközi gazdasági válsággal és a mosóporreklámmal is behatárolt – reális térre. Persze, nem újdonság ez, példákat már korábban is láthattunk erre, de azzal, hogy kezd jelenségértékűvé nemesedni, immár egész más megvilágításban kell szemlélnünk az egészet. Mert egy bizonyos ponton túl ez a jelenség már egészen biztosan nem egészséges…

Ami eddig ritkaság, különlegesség, kuriózum volt, ma már megszokottá és kínos gyakorlattá válik. Sokak számára pedig a hétköznapok részévé. Válóperes ügyvédek szerint a népszerű közösségi portálok egyre több embert csábítanak arra, hogy internetes ismerőseikkel csalják meg partnereiket – ismertette a The Daily Telegraph című brit lap cikkét a hírügynökségi jelentés. Azonban, mint általában, ennek a kardnak is két éle van: a féltékeny hitvesek ugyancsak a közösségi portálokat használják arra, hogy a flörtökre, szerelmi viszonyokra bizonyítékokat gyűjtsenek. Egy válásokra szakosodott ügyvédi iroda szerint ma már a házasságok felbontására irányuló bírósági keresetek mintegy ötödében említik a Facebookot! Őrület, hogy mivé fejlődött ez az egykor volt egészen egyszerű kis iskolai honlap…

Mark Keenan, a Divorce-Online (habár, meglátásom szerint már az is az őrület kategóriájába tartozik, hogy akár online is lebonyolítható legyen a válás…) vezetője szerint a legtöbb esetben a világhálós szexuális tartalmú csevegés okozza a bajt, de a közösségi portálokon hagyott kacérkodó üzeneteket is egyre többször csatolják a keresetekhez a szokatlan viselkedés bizonyítékaként. Vannak szép számban olyanok is, akik a közösségi portálon a személyi adataik között, az úgynevezett profiloldalukon elváltnak tüntetik fel magukat, miközben hivatalosan még házasságban élnek. Két évvel ezelőtt pedig egy akkor 28 éves nő vált el azonos korú férjétől (idén tehát már mindketten, ha külön-külön is, de harmincéves kerek születésnapot ülhetnek… gratuláljunk nekik ezúton is?), miután kiderült, hogy a férfi a Second Life című virtuális valóságban „feküdt le” egy, a való életben még soha nem is látott felhasználóval.

A közösségi portálok árnyoldalának egy egészen más vonatkozását villantja fel a másik eset, amelyik tavaly novemberben történt: arról érkezett jelentés – ugyancsak a Magyar Távirati Iroda virtuális csatornáin –, hogy a Facebokra felkerült képek miatt nem fizetette ki egyik ügyfelének járandóságát az egyik kanadai betegbiztosító. A depresszió miatt betegszabadságon lévő nő ugyanis a nyaralásán készült felvételeket töltötte fel a portálra – vesztére. A biztosító szerint a férfisztriptíz-bárban és a napfényes vakáción készült fényképek a biztosított munka-, illetve keresőképességét bizonyítják. Ejnye-ejnye – mondhatta hát egy feddő ujjmozdulat kíséretében a Manulife biztosítótársaság alapos irodistája, aki mindezt kinyomozta. És intézkedett!

A figyelmetlen ügyfél, Nathalie Blanchard azt állítja, súlyos depresszióban szenved, és ezt orvosi papírokkal is bizonyítani tudja. Tom Lavin, a 29 éves nő jogi képviselője szerint a társaság jogtalanul vonta meg a juttatást, mert a biztosítottnak akár egy napfényes vakációhoz is joga van. Az ügyvéd kifogásolta azt is, hogy hivatalos orvosi szakvélemény nélkül szüntették meg a kifizetést, hiszen Blanchard orvosa állítólag éppen a felhőtlen pihenést írta elő, mint a depresszió elleni legjobb kezelést. Meghiszem azt… Jusson csak eszünkbe, hányszor és hányszor javasolták orvosok régen is a betegeiknek a levegőváltozást, a hegyvidéki, tengermelléki üdülést, mint a legjobb gyógymódot… Lásd még például Thomas Mann A varázshegy című regényében is… Davos felé félúton!

No, de mindegy is… A kanadai biztosítótársaság aztán közleményben tudatta, hogy nem szokta ügyfeleinek, a közösségi portálokról gyűjtött információk alapján megvonni a betegszabadság idejére járó juttatás kifizetését. „Blanchard esete hasznos figyelmeztetés a Facebook felhasználóinak, hogy a honlap korántsem hasonlít az otthoni naplóírásra. Az internetre felkerült adatokat az egész világ látja” – mondta akkor a nő ügyvédje.

A közösségi portálokkal tehát lényegében nincs semmi baj. Vagy ha mégis, akkor elsősorban az ember okolható érte.