Kiadványaink megrendelhetők a Magyar Szó Lapkiadó Kft. Terjesztő Osztályán a 021/457-244-es telefonszámon, a 280-as melléken.
.jpg)
Fischer Jenő: Ólomévek íródeákja: Publicisztikai írások. Forum, Újvidék, 2009.
„Miként történhetett meg, hogy Európa szívében rablással, fosztogatással, szexuális gonosztettekkel, testvérgyilkossággal párosult brutális háborúk sorozata robbant ki?” Ez a kérdésfölvetés vezeti föl Fischer Jenőnek a Forum gondozásában megjelent publicisztikai írásait összegyűjtő kötetét. A harmincöt éves újságírói pálya utóbbi tizenöt évének publicisztikai terméséből állt össze a válogatás, de a szerző visszatekintésében nem képez határt a kilencvenes évek közepének háborús emlékekkel terhelt zavaros időszaka. Az elemző írások kérdéseket tesznek föl, az okok után kutatnak, s azokat lehetetlenség volna megérteni a megelőző szocialista korszak szövevényes politikai világában való elmerülés nélkül. Az irracionális, véres erőszakba fulladó nemzeti ellentéteket vizsgálva ettől is előbbre kell visszatekintetni.
Fischer Jenőnek a Magyar Szóban megjelent publicisztikáit olvasva eddig is tudtuk, hogy bátran rábízhatjuk magunkat a szerző emlékezetére és élettapasztalatára, aki járatos útvezetőként kalauzol el bennünket a balkáni politika és az azzal szorosan összefüggő esendő emberi természet útvesztőjében. Azzal is tisztában voltunk, hogy a visszafogottan megfogalmazott, mégis határozott véleményt alkotó újságírói hangja, ami mentes a harsogó, sérelmeket soroló hangnemtől, különleges érték a vajdasági magyar újságírásban. Az Ólomévek íródeákja című kötetét olvasva most azt is tapasztalhatjuk, hogy a különféle témákat taglaló, kilencvenes évektől megjelenő írásai, mint a mozaikrészletek, miként állnak össze egy összefüggő képpé: egy sötét korszak krónikájává. A csokorba fűzött publicisztikák megértéshez segítő betekintést nyújtanak a Jugoszlávia szétesését övező válságos időszakba. A könyv vélhetően megkerülhetetlen olvasmánya lesz a korszak után érdeklődő érintetteknek és kutatóknak.
(Sáfrány Attila)
Ágoston Mihály: Államneveink írás- és ejtésmódja. Magyar Szó, Újvidék, 2004.
Igen hasznos kiadvány látott napvilágot 2004-ben a Magyar Szó gondozásában. Ágoston Mihály nyelvészprofesszor Államneveink írás- és ejtésmódja c. könyve útmutatóul szolgál számunkra, hogyan kell helyesen, a magyar nyelv szabályai szerint írni, kiejteni, toldalékolni a ma használatos államneveket. Közel se egyszerű feladat ez. S ennek több oka is van. Az államnevek egy része már régen meghonosodott a magyar nyelvben, ezek megnevezése nem jelent semmilyen problémát sem a magyarul beszélők számára. A történelem folyamán azonban új államok is keletkeztek, egyesek megszűntek, az államok száma napjainkban is változik, s ezeket is meg kell neveznünk, ha magyarul szólunk.
Az az olvasó, aki egy-egy ma használatos államnév helyes leírásában vagy kiejtésében vár gyors segítséget, elsősorban a könyv második részét forgathatja haszonnal. Itt ugyanis ábécé rendben megtalálja az összes államnevet – a magyar változat mellett az angol és francia megnevezést is. Annak az olvasónak viszont, aki kicsit jobban tájékozódni szeretne a magyar nyelvben használatos államnevek különböző típusairól, a megnevezések szerkezetéről, az államnév-változatokról, az ajánlott és nem ajánlott formákról és még sok más, az államnevekre vonatkozó sajátosságról, a könyv első részében található számos érdekes mutatót ajánlhatjuk figyelmébe. Ára 300 dinár.
(részlet Hódi Éva méltatásából)
Orosz János Szerb--magyar közigazgatási és jogi szótár. Magyar Szó, Újvidék, 2005.
Egy sajátos hézagpótló terminológiai kiadványt köszönthetünk hosszú évtidezek után Orosz Jánosnak. Egy szótár értékét a gyakorlatban lehet mérlegelni.
A Szerb--magyar közigazgatási és jogi szótár című kiadványt a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság támogatásával a Magyar Szó Lapkiadó Kft. jelentette meg. A szótár jelentősen megkönnyíti a jogászok, a fordítók, a lektorok, valamint az önkormányzatokban, a közigazgatásban, a médiumokban és más intézményekben dolgozók munkáját, eligazodását magyar nyelven a jog világában, de haszonnal lapozgathatják a joghallgatók és mindenki, aki érdekelt.
A szótár értékét, jelentőségét a használata határozza meg a leginkább. Bemutatása is eltér a szépirodalmi mű, a regény ismertetésétől. A mintegy 5300 címszót, alcímszót, szókapcsolatot tartalmaz a kiadvány. A Szerb--magyar közigazgatási és jogi szótár 400 dinárba kerül.
(Részlet S.T.G. alkalmi írásából)
Nagy Tibor: A gyógyírként ható blues. Magyar Szó, Újvidék, 2005.
Magyar nyelvű, blues zenéről szóló szakirodalom meglehetősen kevés létezik, így mindenképpen örömteli tény a vajdasági Nagy Tibor A gyógyírként ható blues című kötetének a megjelenése.
A könyv néhány fejezet erejéig szól a gyökerekről: a néger vallási zenéről, a balladákról, a ragtime-ról, a vándorszínházak, minstreljátékok zenéjéről, bemutatja az afroamerikai négerek táncait, valamint különleges – „négerujjak alatt felcsendült” – hangszereket, a mosódeszkától a köcsögön keresztül a szivarosdobozból szerkesztett banjóig. Az archaikus blues nemzedék jelentős képviselőitől napjaink elektromos blues csillagaiig számos művészről szolgál rövid életrajzzal, emellett részint derűs, részint szomorú anekdotákkal. (Hogy csak a legismertebb neveket említsük: Charley Patton, Blind Lemon Jefferson, Bessie Smith, Muddy Waters, Howlin’ Wolf, B.B. King, John Lee Hooker, Buddy Guy stb.) Közvetve vagy közvetlenül szó esik azokról a stílusokról is, melyek egyenesen a bluesból sarjadtak: a dzsesszről, a boogie woogie-ról, a rock and rollról, a soulról stb. Mindezzel még korántsem lett kimerítve ami a kötet témáit illeti: sok-sok érdekességgel kecsegtet még, melyek mindegyike a blueshoz kapcsolódik. A könyv 320 oldalon 300 illusztrációt, 20 fejezetet, 1000 címszót tartalmaz. Ára 490 dinár
Mátyás király él. Magyar Szó, Újvidék 2009.
Napsugár gyermekrovatunk az év elején hirdette meg a Mátyás király él című pályázatot, a célból, hogy kötetbe foglalva közreadjuk a 2008-ban, Mátyás király megkoronázása 550. évfordulójának esztendejében készült vajdasági általános iskolások legsikeresebb fogalmazásait, rajzait. Célunk az volt, hogy ilymódon dokumentáljuk, hogyan él Mátyás király, és a személyiségéhez kapcsolódó mesevilág a vajdasági fiatalok tudatában.
A pályázatra beérkezett színvonalas, tartalmas és választékos munkák zöme végül bekerült a kötetbe. Ára 300 dinár.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
.jpg)
(Fotó: Beta/AP)
(Fotó: Molnár Edvárd)
(Fotó: Beta)
Az utóbbi időben igencsak fenntartással vagyok a különböző, nagy csinnadrattával beharangozott projektumokkal kapcsolatban. A projektum elindításakor a politikusok összeharangozzák a média képviselőit s beharangozzák a nagy fene elképzeléseiket, néhány héttel később a szándéknyilatkozat aláírására ismét összehívják a sajtóorgánumok képviselőit, majd pedig huzamosabb ideig néma csend övezi a Nagy Tervet. Mindazok, akik részt vesznek az egész kezdeményezésben, ímmel-ámmal adnak valamilyen választ, amikor az újságírók érdeklődni kezdenek a téma kapcsán, idővel pedig a téma balladai félhomályba veszik. Éppen minap agyaltam azon, hogy ha az elmúlt években felmerült projektumoknak legalább a fele megvalósult volna, már akkor egészen másképpen nézne ki a régió, ahol élünk. Mondjuk, például szülővárosomban elkezdődött volna már a termálkút fúrása, s talán a Tiszán is kiépült volna egy csónakkikötő, nem is beszélve az ipari parkról, amelynek ötletét annak idején oly nagy hévvel jelentették be a honatyák, s amiből a mai napig nem lett semmi. Ilyenkor persze van mire fogni az egészet, legtöbb esetben az előző vezetés az, akit ludasnak kiáltanak ki, de a legbiztosabb a gazdasági válságra fogni az egészet. Félek, hogy ezekkel a kifogásokkal még számtalan projektum esetében fognak védekezni, s ezért akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy amíg a recesszió tart, addig semmi se történhet szűkebb pátriánk táján? A válasz szerintem az, hogy nem. Mert elég ellátogatni olyan városokba, ahol a döntéshozók akarnak és mernek nagyokat álmodni.
Vajdaságban a mai nap folyamán borús lesz az ég. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 25 Celsius-fok között ingadozik majd.
Az országban túlnyomóan napos idő várható, csupán az északi és a nyugati területeken lesz felhős az ég. Gyenge, változó irányú szél fúj. A legalacsonyabb reggeli hőmérséklet 8 és 13, míg a legmagasabb nappali 22 és 27 fok között alakul majd.
Az előrejelzések szerint az elkövetkező napokban valamivel csökken majd a hőmérséklet. Szombaton változóan felhős, esős időre van kilátás, vasárnapra azonban kisüt majd a nap, s csak elszórtan kell csapadékra számítani.
Európában napos időre van kilátás a Pireneusi-, a Balkán- és a Skandináv-félsziget legnagyobb részén. Felhős, esős idő várható az Appennini-félszigeten, valamint a keleti és az északi tájakon. A leghidegebb európai főváros Moszkva, 13 fokos hőmérséklettel, míg a legmelegebb Madridban lesz, ahol 32 Celsius-fok körüli értékek várhatók.
A Balkán-félsziget legnagyobb részén napos időre van kilátás, a késő esti órákban azonban megnövekszik majd a felhőzet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 31 Celsius-fok között ingadozik majd.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 275 (15), Apatinnál 343 (11), Gombosnál - (-), Palánkánál 287 (6), Újvidéknél 270 (4), Slankamennél 280 (2).
A Tisza Törökkanizsánál 201 (-2), Zentánál 261 (-1), Törökbecsénél 323 (0), Titelnél 268 (0).
A Béga Tamásfalvánál -46 (0).
A Temes Módosnál 90 (16), Torontálszécsánynál 268 (4).
1189
Megkoronázták I. Richárd angol királyt Westminsterben.
1272
Királlyá koronázták IV. (Kun) Lászlót, akinek uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte.
1658
Londonban 59 éves korában meghalt Oliver Cromwell angol államférfi és hadvezér, a szigetország Lord Protectora (a köztársaság védnöke).
1813
Megszületett Báró Eötvös József író, költő, reformpolitikus (A falu jegyzője).
1825
Győrben pappá szentelték Jedlik Ányost, a dinamó későbbi feltalálóját.
1875
Megszületett Ferdinand Porsche német autókészítő (Porsche, Volkswagen).
1926
Megszületett Irene Papas színésznő. (Zorba a görög)
1939
Chamberlain angol miniszterelnök a rádióban bejelentette, hogy Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent Németországnak.
1957
Budapesten meghalt Heltai Jenő író, költő (A néma Levente, Álmokháza).
1971
Katar állam nemzeti ünnepe
Szerelme házának kéményébe szorulva lelte halálát egy nő az Egyesült Államokban.
A 49 éves orvosnő nem tudott bejutni kedvese házába, ezért felmászott a tetőre, levette a kémény zárósapkáját, majd pedig belebújt, hogy a kürtőn át lejusson. Nem sikerült. A nő feltehetően kiáltozott segítségért, ám senki sem hallotta, párja nem volt otthon, mint kiderült: épp a nő elől távozott napokra, hogy elkerüljön egy veszekedést.
A megfulladt nő holttestét sem ő fedezte fel, hanem a rendőrség, miután valaki felfigyelt a már oszlásnak indult tetem bűzére. A holttestet tűzoltók szabadították ki, amihez ötórányi munkával le kellett bontaniuk a kéményt, és a kandalló egy részét is.
A rendőrség szerint kizárható, hogy bűncselekmény történt.
-on!
