Katonai tiszteletadás melletti ünnepélyes zászlófelvonással kezdődött meg tegnap reggel a Kossuth téren, Budapesten az állami rendezvénysorozat: Magyarország az 1956-os forradalom 53. és a harmadik köztársaság kikiáltásának 20. évfordulóját ünnepli.

A Magyar Köztársaság lobogójának felvonását követően a közjogi méltóságok megkoszorúzták Nagy Imre szobrát a Vértanúk terén, illetve a néhai miniszterelnök családtagjaival együtt virágokat helyeztek el az 56-osok terén lévő emlékműnél.

A megemlékezések tulajdonképpen már csütörtökön megkezdődtek; a kormány a Magyar Országgyűlésben tartott konferenciát, Sólyom László államfő pedig ellátogatott a Műegyetemre, ahol 1956-ban október 22-én tartották meg az akkori fiatalok a forradalmi diákgyűlést.

Már idén pénzbírságot kaphatnak Szlovákiában azok, akik nyilvános helyen megjelenő hirdetéseikben nem a nyelvtörvény által előírtaknak megfelelően járnak el – írta az Új Szó tegnap.

Az újság szerint a bírságot a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet (SOI) szabhatja ki a reklámtörvényre hivatkozva. A hatályos szabályok szerint először szlovákul kell leírni a reklám szövegét, aztán lehet más nyelven is, de a más nyelvű szöveg csak a szlovák fordítása lehet, és az „eredetinél” nem is írható nagyobb betűkkel.

Az Új Szó a Szabad Újság című hetilap vélt törvénysértése kapcsán – magyar nyelvű óriásplakátokon hirdették a lapot – kérte ki a felügyelet véleményét arról, milyen büntetés várhat a plakátokon és egyéb hirdetésekben a nyelvtörvény által előírtakkal ellentétesen reklámozó cégekre.

Ha rajtam múlik – a Magyar Demokrata Fórum elnökeként –, Bokros Lajost támogatnám az MDF miniszterelnök-jelöltjének – mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke a Magyar Televízió AzEste című műsorában csütörtökön.

Az elnök asszony hozzátette: több helyi kezdeményezés volt és van Bokros Lajos jelölésére, de a döntést az Országos Választmánynak kell meghoznia.

Dávid Ibolya azt mondta: azért támogatná Bokros Lajos miniszterelnök-jelölését, mert „ma ő az a személy, akivel az MDF hitelesíthetné a végét az érzelmi-indulati politizálásnak. Elérkezett az ideje, hogy reformok útján, józan, reális megoldások mentén politizáljon az ország”. Az MDF elnöke hozzáfűzte: láthattuk és láthatjuk, hogy az érzelmi politizálás hova vezet.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének két fontos előzménye is van. Október 6-án, óriási tömeg részvételével újratemették a koncepciós per áldozatát, a Rákosi-rendszer egykori belügyminiszterét, Rajk Lászlót és társait. Tíz nappal később a szegedi egyetemisták már forradalmi tettre szánták magukat. Megalakítják önálló, független, elnevezésében az 1945–1947-es koalíciós éveket idéző szervezetüket, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ). Tehát független szervezetet alakítottak egy diktatúrában, ahol semmi sem lehetett független a párttól. Önállóan, demokratikusan választották meg a szövetség vezetőit, a pártnak lehetőséget sem adva arra, hogy legalább ajánlást tegyen. Programalkotó nagygyűlésük után küldötteik a megalakulásuk hírével és pontokba szedett követeléseikkel szerterajzottak az országban, és példájuk követésére szólították fel a mindenütt forrongó diákokat. A forradalom kitörése előtti napon Soprontól Debrecenig éjszakába nyúló viharos üléseket tartottak a diákok, ahol még a szegedieknél is radikálisabb programokat fogadtak el, amelyekben alapvető változásokat követeltek: többpártrendszert, szabad választásokat, polgári szabadságjogokat stb. A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói október 23-ára hirdettek tüntetést a lengyelekkel való szolidaritás kifejezésére. Szakítva az addigi gyakorlattal, nem kértek, hanem követeltek a párttól, határozatukat pedig minden cenzúra nélkül akarták nyilvánosságra hozni. Ezt a hatalom sehol sem engedélyezte, a diákok pedig nem egyeztek bele pontjaik megkurtításába, így maguk terjesztették kézzel vagy írógéppel sokszorosított követeléseiket az utcákon és a gyárakban. A délután kezdődő tüntetésre már csatlakoztak a hivatalok alkalmazottjai, a gyárak dolgozói is. Estére már a tüntetés forradalommá változott. Megkezdődött a fegyveres harc a kommunista diktatúra ellen.