Dr. Várady Tibor: Elképzelhető, hogy az orosz–szerb elnöki csúcs meggyorsítja Szerbia európai uniós csatlakozását
– Az embernek két párhuzam jut eszébe a keddi orosz–szerb elnöki csúcsról, az egyik a Milošević-párhuzam, aki különös fontosságot tulajdonított az oroszokkal való együttműködésnek és egy darabig az oroszokon belül is egy radikálisabb szárnyhoz próbált kötődni. A másik párhuzam pedig a Titóval való párhuzam, aki úgy igyekezett külpolitikát folytatni, hogy több országgal legyen kapcsolatban és igyekezett valamiféle egyensúlyi helyzetet kialakítani, hogy minél több embert megnyerjen Jugoszlávia számára. Ez a két képlet az, amelybe belefér az orosz–szerb kapcsolat. Nagyon remélem, hogy inkább egy titói külpolitikáról van szó. Titónak volt külpolitikája, ellentétben és nagyon szomorú módon egy rákosi, de valamelyest egy kádári Magyarországgal is, amelynek nem volt. Igaz, nem volt tökéletes és hibátlan, de általa az ország nagyobb külpolitikai súlyt nyert a tényleges súlyánál. Lehet, hogy egy ilyen irányban indult el Tadić és Jeremić külpolitikája is, amely természetesen nem egy könnyű út, nagyon sok hozzáértés és tehetség szükséges hozzá. De mindenképpen egy olyan út, amely hozhat eredményt. Amennyiben pedig egy miloševići képletet alkalmaznak, az nem hozhat pozitív eredményt.
Milyen célból közeledik Szerbiához az orosz fél?
– Nyilvánvalóan nem önzetlenségből közelednek az oroszok. Minden nagyhatalomnak alapvető célja és érdeke, hogy a befolyási szféráját szélesítse. Ezt több módon próbálja véghezvinni, többek között úgy, hogy megpróbál valami módon megnyerni egyes államokat. Egy olyan állam esetében, „amely előre meg van nyerve”, természetesen nem kell igyekezni. Egy olyan államot pedig, amely több irányban próbál kapcsolatokat fenntartani, azt igyekezni kell megnyerni. Ezt teszi egyébként Amerika és nagyhatalommá válva ezt teszi az EU is. Egy kisebb állam pedig, mint Szerbia is, vagy beáll valahova, vagy próbál egy olyan pozíciót felvenni, amit egykor Titónak sikerült, vagyis elérni azt, hogy több nagyhatalom is versengjen azért, hogy melyiknek lesz nagyobb befolyása az országban. Így sikerült annak idején elérni Titónak, hogy több nagyhatalom is segítette Jugoszláviát.
Az európai uniós integráció szempontjából így milyen helyzetbe kerülhet Szerbia?
– Mivel az Európai Uniónak célja a szélesítés, bővítés – nemcsak Szerbiának célja a csatlakozás, hanem az EU-nak is –, valamint célja, hogy inkább európai befolyási zónába és ne orosz zónába kerüljenek a kelet-európai államok, ezért lehetséges, hogy nem lassítja, hanem meggyorsítja a csatlakozást. Ezen az úton hibázni is lehet és el is lehet rontani a csatlakozási esélyeinket, ugyanis ez egy nagyon érzékeny, képlékeny, bonyolult játék. Véleményem szerint a szerb kormány több irányban szeretne kapcsolatokat kiépíteni, mint azt Tito tette. Nagyon remélem, hogy Szerbiának van egy EU-s elkötelezettsége, mert ha rosszul játszik, túljátssza az orosz kártyát, akkor eltávolítja Szerbiát Európától. Ha jól játssza ki a kártyát, akkor Európa sietni fog Szerbiát elkaparintani az orosz kísérletek elől. Erre mehet ki a játék. Kérdés az, hogy a jelenlegi szerb politika képes lesz-e egy ilyesféle produkcióra.
Az Amerikai Egyesült Államok hogyan értékelheti az orosz–szerb közeledést?
– Egész biztos, hogy az Egyesült Államok nem örül ennek a lépésnek. Most az a kérdés, hogy az USA ezután igyekszik-e megerősíteni befolyását Szerbiában, ami úgy is lehetséges, hogy egyre többet fektet be hazánkban. De elképzelhető, hogy mindez egyszerűen felbőszíti az amerikaiakat és eltávolodnak Szerbiától.
Fátylat rá, tisztelt családcentrikus!
:)
Mély tiszteletem Ildikónak, és nem különben Kemeny Úrnak is.
Most az egyszer sikerült előttem is bevédenie magát. Sajnos az életem csak kis részét töltöttem Szabadkán. Abban a magyar környezetben, ahol én éltem, mindenki zentai úti temetőnek nevezte azt a temetőt, ahol a vergődő madár van.
Igen, vannak nyelvjárások. de Ön a hozzászólásában, igazolván magát beírta a temető szerb nevét, amiben tényleg semmilyen utalás nincs arra, hogy az nem zentai temető.
Szerényen megvallom, a hosszú magánhangzó nem az én találmányom. Apai örökség. Kb. tízéves koromig én sem értettem, de azután előszeretettel terjesztettem. Akkor is, amikor még nem dicséret járt érte. Nem is vittem sokra az életben. Persze, nem csak e szó miatt...
Tévedni emberi dolog, különösen az ékezetekkel kapcsolatban. Előfordulhatna, még az is, hogy Ildikó is tévedett. Szerintem nem tévedett! A mi anyanyelvünk olyan gazdag, hogy egy kicsit, még játszadozhatunk is vele. Gabby ezt nagyon is jól érzékelte.Szerintem sem véletlenül írta Ildikó a felszabadulást, felszabadúlásnak. Ezért a találékonyságáért Ildikót, én is csak megdicsérni tudom!
Ha hallgattál volna… Tisztelt családcentrikus, (Idősb Antall József mondása jut eszembe, miszerint "Igazán nagy marhaságot csak tanult emberek tudnak mondani!") Nekik talán szabad is, mint ahogy Önnek is. Emlékezetem szerint megköszöntem a Szabadkán lévő zentai, vagy ha úgy jobban tetszik zentai úti temetővel kapcsolatos észrevételét. Nem gondolom, hogy művelt embernek a köszönetre támadással illik válaszolnia. Vagy Önnél igen? Megköszöntem az észrevételét, és tettem ezt annak dacára, hogy a szabadkaiak döntő többsége, amikor a temetőbe megy akkor az úti szócskát, kihagyja, és a bajai, vagy a zentai temetőbe megy ki a szeretteihez. Tette ezt még Tolnai Ottó is a „Jelenkor – irodalmi és művészeti folyóiratban. Figyelmébe ajánlanám az Életem legszebb irodalmi estje III. Kisprózák nagyobb tömbök közül, a következő sort: Aztán kimegyünk a zentai temetőbe. Jutka édesapjához. Apai nagyszülei, a Dulicsok és Nagy-Kanászok nyugszanak ott, abban a szép, régi kriptában, amelybe édesanyja nem volt hajlandó belefeküdni, valamint édesapja húgának a férje, a varazsdi Paar, akinek az íróasztalánál most, hazaérkezve a temetőből, viaszos ujjakkal, átjárva a köd, a krizantém illatától, pufajkámba (Lídia bélés) bugyolálva most is ülök. A demokrácia liberális - vagy semmilyen! Amíg ezt, kedves családcentrikus nem tudja megérteni, addig nem is tud impresszionálni. Még hogy én nem érzem az árnyalatnyi különbségeket anyanyelvemben, hiszen éppen ön vélelmezte úgy, hogy Délvidéket csak visszacsatolni lehetett. Lehetett volna, bíz azt szép anyanyelvünk szerint visszafoglalni, visszaszerezni, visszahódítani, sőt akár még reokupálni is (hogy még tudálékosabbak legyünk). „Bakelitpolitológusként „tudnám aposztrofálni azokat az embereket, akik internetes portálokon csépelik a maguk üres szakmáját. A legszakszerűbbek mindig középen. Szétzilálhatjuk mi ezt a vitarovatot, meddő nyelvészkedő vitáinkkal, ahogyan csak akarjuk. Mondhatok én száz érvet is tisztelt vitatársamnak. Biztosan talál majd valami mást, valami újat. Megbélyegzésre, vagy kiközösítésre ugye már az is nyomós ok, ha valaki Horvátországban, és Szerbiában végezte el felsőfokú tanulmányait. Megnyugtathatom. Egyetlen olyan ismerősöm sincs, aki a születést összekeverné a gólyásodással. Ezzel az erővel persze én is feltételezhetném azt, hogy a szerb nyelvet gyengén tudó nyelvészkedő amatőrök a szökőkutat bežibunar-nak fordítanák le.
Fogadatlan nyelvészinkvizítorok! Megehetitek a tudományotokat!
Kemeny Úr bekeményített? De miért?
Azért mert hangot adok annak, hogy Ő a zentai úti temetőt elkereszteli zentai temetőnek, mert a szerb megnevezés tükörfordítása az? Ezzel az erővel a születést is írhatná gólyásodásnak.
No de félre a tréfát! Tényleg nagyon megbántottam?
Lehet, hogy nem is magyar nyelven végezte tanulmányait, vagy csak botcsinálta magyar tannyelvű tanárai voltak. Nem Ő a bűnös azért, hogy nem érzi a különbséget a gyönyörű magyar nyelv árnyalatai között.
Szerintem, mégiscsak egy igazi magyar emberke Ő. Ilyenek vagyunk, mindannyian.
Hibázunk. Én is. Látom a hozzászólók közül egyesek jobban informáltak történelem terén. Kemeny Úr is utána olvasott, de azért nem mondta Ő sem azt, hogy Bácska visszacsatolásakor szervezett jugoszláv haderő állta volna útját a bevonuló horthysta erőknek. Akkor is voltak szabadcsapatok. A legutóbbi délszláv háborúkban is a legtöbb gond a szabadcsapatokkal volt. Eltűrtük őket, de nem tartoztak senkinek sem felelősséggel. Hágába sem őket hívják.
És igaza van. Nem Ausztriára gondoltam.
Akartam figyelmeztetni Ildikót, hogy a felszabadulást rövid u-val írják, de rájöttem, hogy tőle csak tanulhatok.
és hiába folytatott Horthy titkos tárgyalásokat a nyugati hatalmak képviselőivel. A már említett okok miatt nem sikerülhetett neki idejében kiugrani a háborúból, és megtartania a visszafoglalt területeket sem!
Mohawk! Szerintem az idézett részt nagyon gyenge logikával lehetne Ausztriára értelmezni, és családcentrikus 89-es bírálatában, pontosan arra utalt, hogy a magyar szaknyelvben nincs visszafoglalás. Tovább is mehetnék, be lehet a keresőbe ütni a kérdéses szavakat. A visszacsatolás címszó alatt főleg műszaki, elektromos, elektronikai kifejezések találhatók. Mindez nem gond, lehet eggyiket is a másikat is használni, sőt még más egyebet is, mert gazdag a mi anyanyelvünk. Nem szeretem, ha valaki bolhából elefántot csinál, és főleg ha azt oktalanul teszi!
Pesta , a csaladcentrikus biztossan Ausztriara gondolt , mikor az odacsatolast emlitette . Hitler Anschlussara gondolt , ami valoban csak ugy oda is lett csatolva .
Mivel a Wermacht csapatok s a Luftwaffe támadó egységei igen hatásos eredményeket értek el nagyon rövid idő alatt, a jugoszláv hadvezetés nem tehetett egyebet, mint visszavonulást rendelt el. Elsősorban a Duna-Tisza folyók közén. Az események gyorsan peregtek. 1941. április 10-én Zágrábban kikiálltották a Független Horvát Állam megalakulását, s ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy az I. világháború után létrejött új délszláv állam de facto megszűnt létezni. Ehhez jött még, hogy hamarosan Németország, Olaszország, majd Magyarország is elismerte Horvátországot mint független államot. Ezzel még egy feltétele teljesült a magyar beavatkozásnak. A honvédség alakulatai 1941. április 11-én a koradélutáni órákban indultak támadásra a magyar-jugoszláv határ teljes szélességében. Erre az akcióra a 3. magyar hadsereg keretében az I.,IV.,V. hadtestek, valamint a gyorshadtest alakulatait jelölték ki, Gorondy-Novák Elemér tábornok vezetésével. Kisebb-nagyobb helyi ellenállás leküzdése után azonban megtörtént Zombor, Szabadka és Topolya irányába Bácska visszafoglalása. A teljes akció 1941. április 14-én estig be is fejeződött. Tisztelt családcentrikus, szépen megkérném, ha lehet, akkor a jövőben kerülje az úgynevezett nem szándékos kötözködést. Mi az, hogy nincs a magyar szaknyelvben visszafoglalás. Bácskát nem csatatolták vissza, csak úgy símán, hanem fegyveres harccal kellet visszafoglalni. Úgy rémlik, hogy nem olvasta az elmúlt hetek vitáit, hogy nyelvtanilag nincsenek olyan szigorú szabályok, mint amikre Ön hivatkozna. Állításom bizonyítására a konkrét esetre mellékelek Önnek egy rövid szakcikk részletet Bácska visszafoglalásáról!
#106 . A vesztesnek soha nem volt igaza , es nem is lesz ezen a vilagon . Gabby ha hiszel az Istenben , akkor majd ott abban a masik vilagban lesz mindenkinek igazsag .
#95 Én még várom azt, hogy ne csak azok a dolgok derüljenek ki, amik a győztesek érdekében lettek a köztudatba égetve 50 éven keresztül, hogy ne csak az legyen az igazságként hirdetve, ami az ő hiúságuknak kedves, mert az csak részigazság.
Kedves Gabby ! Latom hogy on egyike azoknak akik jobban ismerik a vilagtortenelmet mint a legtobb hozzaszolo . Ami nagyon fontos , mert a molt az ahol a jovo gyokerei vannak elasva . Amit az angolszaszok es Horti kapcsolatarol irt az nagyon helyes . Az angoloknal nincs lojalitas csak erdek , es ezert is kerultek ugy fel , majdnem egy semmi kis orszagbol , a kozepkorban , vilaghatalomma a mai nap .En nem haragszom rajuk ugyessen csinaltak .
A II. VH . mint a mai napon is az a fontos ki milyen uzletet tud veluk kotni , a tenyek azt mutatjak hogy a magyaroknak nem sikerult jo uzletet kotni veluk . Sok mas orszag jobban tudott elhelyezkedni , igy pl. az olasznak sikerult kibujni a vesztesek kozul . A torokot pl. egeszen a haboru vegeig kint tartottak , nehogy veletlenul sem hogy torok katona mennyen gorog teruletet felszabaditani a nemettol.
Radio 90 nem Önre gondoltam hanem or hozzászolora,csak kimaradt az ÖN. Kérem fegye figyelembe. Presze hogy tudom ki Ön,egyszer már itt bemutatkozott névvel.
Alföldi Úr, Mindenszentekkor megyünk Újvidékre temetőbe és rokonlátogatóba, akkor megérdeklődöm néhai nagybátyjám feleségétől, Mészáros Ilonkától, aki az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, esetleg ha előbb megtudok valamit , jelentem Önnek. Tisztelettel.
Kedves#99, rá tudna e mutatni, hogy juthatnék birtokában adr.Mészáros Sándor említett könyvéhez . .
És csak úgy mellesleg jegyzem meg a mostani "nagymagyarkodóknak": megboldogult történész nagybátyjám, az Újvidéki Egyetem BTK-nak történelem szakos egyetemi tanára, dr.Mészáros Sándor elsőként kutatott és jelentetett meg könyveket az 1944-es magyar áldozatokról és a népirtásról, még a titói időkben, akkoriban, amikor Önök még csak nem is tudtak vagy nem mertek vagy nem volt szabad foglalkozni a témával, ő már ezt akkor megtette a hetvenes évek végén és a nyolcvanas években. Igaz, én akkor még gyerek voltam, nem is igazán érdekelt a dolog, mint ahogyan a múlt ma sem érdekel, hanem a jövő, saját és a gyermekem jövője és újságiróként úgy általánosságban a MAI magyarság jövője... Úgyhogy hagyjunk már fel az álszenteskedéssel meg egymás pocskondiázásával meg hogy köztünk ki a magyarabb magyar?
Kedves 87-es, az én lelki világomat maga csak ne elemezgesse, honnan veszi, hogy nem itt élek? Vagy magának az "itt" aza odaát van? Mert én TŐSGYÖKERES VAJDASÁGI vagyok. Gomboson születtem, Szabadkán nőttem fel és gyermekkorom legszebb hétvégéit Temerinben töltöttem nagyszüleimnél. Szabadkán jártam iskolába és csupán egy "rövid" 13 hónapos kitérőt tettem innen, amikoris a JNH katonájaként Kninben szolgáltam, utána Szabadkára térte haza, majd amikor munkám Hajdújáráshoz kötött, ide költöztem, most már viszont ismét Szabadkán lakom, de Hajdújáráson dolgozom és Magyarországra csak túristaként megyek, ellentétben azokkal akik oda menekültek a jobb megélhetés reményében és egyéb okok miatt. Én megpróbáltam eközben idehaza boldogulni és úgy érzem sikerült is. Tehát én, itthon, itt élek! Csak a tények kedvéért...
Kedves Gabby, kár elemezni a II világháborút, mindenkinek joga van értelmezni ahogyan akarja.
Köszönöm#95 a látszólag helyettem adott *megtévesztő válaszát* . . hogy mik nincsennek . . .
Ennyi ellentmondást Önben Gabby, nem feltételeztem volna fel . . .Én semmit se VÁRTAM, se várok , HÁT ÖN ???? Én csak tényeket közöltem, a lentiek cáfolása tévedéseinek cáfolása céljából. Ne ma mondjuk meg, nekünk mi hogyan tetszett volna ? A vonat elment, egy irányba és véglegesen .- . .sebeket nyalogatni szabad, DE CSAK HA NEM veszetséget hordozó a nyálváladékunk . . .
#92 felszabadúlás![]()
#90 Mégis mit várt, hogy az akkori brit vezetőség ne ismerje el hivatalos államfőként a SZ.H.SZ királyt, aki ráadásul vendégül is volt ott látva? Inkább az a felettébb furcsa, hogy Horthy-t nem fogadta el szövetségesként ugyanaz a brit kormány még 1939-ben, pedig Horthy még IV.Károly visszatérését is meghiúsította, hogy az angolszász világ ne vádolja őt azzal, hogy vissza akarja állítani a monarchiát. Ez nyilván hiba volt, hiszen a háború az olyan, hogy vagy egyik oldal vagy másik, ott nincs hintapalinta, egyenes következmény lett a német szövetség utáni hungarista mozgalom megerősödése, amellyel szintén hibásan el szeretnék vitetni a balhét a későbbi kommunisták, hasonlóan Draža mozgalmához a későbbi Jugoszláviában, pedig őt is körözte az akkori német megszálló hatalom.
Nem olyan fekete-fehér a helyzet szerintem, ahogy azt hivatalosan szeretik bemutatni.