Abigél, Alex, Apollónia, Erik, Erika, Marcián napja
Hogyan áldotta meg Sólyom és Orbán a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel együtt Tadićot
Nagy nap volt a tegnapi. Boris Tadić Szerbiája és Pásztor István szerbiai magyarsága hatalmas elismerést aratott a magyar fővárosban. Sólyom László köztársasági elnök „szívből üdvözölte” a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadását, sőt nagyra értékelte Tadić „személyes közbenjárását” – nyilván nem a múlt március 15-ikei délvidéki eltanácsoltatása ügyében. Orbán Viktor pedig egyenesen a „legjobb európai hagyományokat” folytató törvénynek nevezte az új jogszabályt, amelynek szárnyán a szerb elnök villámgyorsan bevette Budát, és most Brüsszel meghódítására készülődhet.
Valami mégsincs rendben ezzel a Duna—Dunav menti idillel. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy a többi délvidéki magyar párt és több mint egy tucat kis civil szervezet nem hogy nem osztozkodik a nagy boldogságban, hanem kerek-perec elutasítja a törvény örömkönnyekkel való locsolgatását a jövő tavaszi tanácsrügyek reményében. Ők éppen aznap sírták fel panaszukat a budai várba, amikor annak urai nem sajnálkozni, hanem ünnepelni akartak. Legalább egy jelentősebb szomszédot, aki magyarbarát gesztusra hajlandó (vagy kényszerül).
Kinek van itt most igaza!? Mindkét vajdasági magyar oldal farkast sőt árulót kiáltott már. Mihez, kihez tartsa hát magát a mi létfenntartással küszködő emberünk? Ágoston, Józsa, Orbán, Páll, Pásztor, Rácz, Setyerov, Sólyom vagy Tadć... Szédül a mi kis világunkban élő szavazópolgár feje a nagy nevek és nagy szavak hallatán, és csak kapkodja a levegőt, hogy melyiküknek lehet jobban hinni, melyikükben szabad jobban bízni. Feliratkozzunk-e vagy se? És ha igen, hogyan, hová, kinek? És miért?
Nem könnyű kérdések ezek. A délvidéki magyarság szempontjából akár létfontosságúak, sorsdöntők is lehetnek. Talán az egyetlen, amit hittel mondhat az ember a felebarátjának: Mindenki döntse el saját legjobb belátása szerint! De először alaposan nézzen körül a világban.
Ha pedig körülnéz, akkor láthatja, hogy semmi sem tökéletes és semmi sem végleges. Sem a törvények, sem a politikusok. A jogokért és lehetőségekért mindennap újra meg újra meg kell harcolni, akárcsak – legtöbbünk esetében – a betévő falatért is.
Harcolni többféleképpen lehet, de előbb-utóbb minden módszer két végletre szűkül: erőszakosan, fegyverrel – vagy békésen, politikai eszközökkel. A vajdasági magyarok az erőszakot eleve bölcsen elutasították. Marad tehát a második, a politikai harc. Abban viszont nehéz erdményeket elérni akkor, ha az ember ki sem áll a „harcmezőre”: választásokra, törvényalkotásra, névjegyzékfeltöltési kampányra.
És az erőszak elvetésével csak a reálpolitika marad, amitől sikert remélhet az ember. Nem teljeset és nem azonnalit. Lehet, hogy csak olyat, ami soha nem fogja teljes mértékben kielégíteni. Ez már csak emberi tulajdonság. De az alkalom elutasítása még nagyobb kockázattal és felelősséggel jár, amit mindenki csak saját egyéni boldogulásának szemszögéből vállalhat. A VMSZ egyszerűen nem vállalhatta a törvény elutasítását, mert az létértelmét vonta volna kétségbe. És semmivel sem csábított cserébe. Pontosabban valamivel mégis: éppen a semmivel.
Szerbia ugyanis enélkül a törvény nélkül is előbb-utóbb bejutna az Unióba. Láthatjuk, mennyire "fontos" Brüsszelnek a kisebbségvédelem, ott van a szlovák példa. Magyarországnak ugyanakkor eredményekre van szüksége, mert nem lehet túl sokáig körbepanaszkodni Európát a szomszédok kiállhatatlanságával. Belgrádnak most jól jön a vállveregetés, Pestnek meg a váll. Kár lett volna kihagyni, hogy legalább ezt a kis hullámverést egy mégoly apró jogi vitorlával meglovagoljuk.
Hogy kevés, amit a törvény nyújt!? Kevés. De több-e a semminél? Több. Több-e annál, ami eddig létezett és ami miatt elégedetlenkedtünk? Több. Vajon több-e annál, amit egy másfél milliós romániai magyarság eddig ki tudott harcolni? Sokkal több. Több-e annál, amit a szlovák nyelvtörvény „kínál” a felvidékieknek!? Összehasonlíthatatlanul több. Ne csodálkozzunk hát, hogy Pesten tapsolnak.
A kérdés ma már nem az, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy hogyan tovább. Ne azon rökönyödjünk meg, hogy Sólyom és Orbán – akiktől egyesek a „nemzetietlennek” vagy simulékonynak tartott magyar külpolitika erőteljesebbé tételét várták – felhőtlen örömmel fogadta Tadić „ajándékát“. Azt kérjük inkább tőlük számon, hogy a vélhetően hatalomra kerülő magyar jobboldal hogyan fogja elvárni Szerbiától a törvényes ígéretek betartását. Hogyan fogja a vállveregető Budapest biztosítani, hogy a nemzeti tanács javaslatait Belgrád ne csak fogcsikorgatva meghallgassa, hanem el is fogadja. És hogyan tudja majd továbblépésre ösztökélni Szerbiát a máris „legjobb európai hagyományokkal“ mérhető kereteken túl.
A szavakon túl a tettek hitele az, amire szükségünk van. Pesten is, Szabadkán is, Belgrádban is. Levelezni, nyilatkozni, dicsérni, kritizálni – és blogot írni – könnyű. Kiállni, cselekedni, megvalósítani – sokkal nehezebb.
A puding próbája, hogy megeszik. Még akkor is, ha ez a közmondás állítólag Cervantes Don Quijotéja (pontosabban annak angol fordítása) nyomán terjedt el...
PunkTum.
Az lenne a legjobb, ha kitörölnék a nemzetiségeket. Ezt az EU nem akarja.
Az lenne a legjobb, ha
az egymást csesztető dolgokat hagynánk a francba és inkább olyan céljaink legyenek, hogy pl. hódítsuk meg az Univerzumot, és ne egymást cseszegessük.
Most akkor jó úgy választást tartani hogy nics választás mert jóelőre elosztják egymás között a helyeket? Ezért kellett a választási névjegyzék? Szerbiától és a szerbektől követeljük a demokráciát de amikor azt halljuk hogy "magyar összefogás" akkor örülünk az egypártrendszernek? Jól kitoltak mindazokkal akik aláirtak a névjegyzéket vagyis aláirtak a VMSZ-nek!
Egy érdekes szemléletváltásról szolna, avagy érdekek változásáról : EZ VOLT
A Vajdasági Magyar Szövetség a nemzeti tanácsok közvetett, elektorok útján történő megválasztását szorgalmazza–hangzik el időről időre a vád. Persze ezt az állítást a VMSZ részéről rendre visszautasítják. Van is mire hivatkozva cáfolni, hiszen a hárompártiMagyar Koalíció autonómiakoncepciójának 3. pontjavilágosan fogalmaz: „A Magyar Nemzeti Tanács tagjainak megválasztása általános, többpárti, egyenlő, közvetlen és titkos szavazás útján történik, listás – részarányos választási rendszerben.” Vagyis nem igaz az, hogy az MK gerincét képező VMSZ ne a közvetlen választást szorgalmazná.
Pásztor Istvánszerintnincs miről tovább egyeztetnikoalíciós partnereivel a kérdésben, ezért nem ment el a VMSZ-ből senki sem Óbecsére, hogy Pállal, Ágostonnal, Rácz Szabóval és Bozókival közös álláspontot alakítson ki az ezer éve készülő nemzeti tanácsokról szóló törvény vonatkozásában.
Nos, nem állítanám, hogy ne lennének letisztázandó, nyitott kérdések a törvénnyel kapcsolatban. Mert ha minden VM párt meg a VM civilek is egyöntetűen a magyar választói névjegyzék létrehozásáért és az ez alapján közvetlenül megválasztandó MNT-ért szállnak is síkra, ez még egyáltalán nem jelenti, hogy a VMSZ teljesen lemondott volna a közvetett, elektoriális megoldásról, mint másodlagos lehetőségről. Vagyis abban igenis vannak nézetbeli különbségek, hogy a készülgető törvény csakis a közvetlen választást lássa-e elő–ezt akarja a VMDP, a VMDK és az MPSZ–, avagy legyen ott alternatívaként az elektoriális választás lehetősége is, mondjuk arra az esetre, ha nem sikerülne összeállítani a választói névjegyzéket–ezt szorgalmazza a VMSZ, habár Pásztor erről nem szokott beszélni. A VMSZ elnöke ehelyett csak a magas labdákat csapkodja le rendre, amikor azzal vádolják meg pártját, hogy a közvetett választást szorgalmazza, mert ez ilyen formában persze nem igaz.
Vele szembenJózsa László,a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki a VMSZ tisztségviselője is egyben,tavaly decemberben világosan kimondta,hogy a törvénybe igenis be kell iktatni a közvetlen választás lehetőségét is. Íme, mit nyilatkozott a Magyar Szó 2007. december 6-i számában:
„Kérdésünkre, hogy a VMSZ el tudna-e fogadni egy olyan törvényt, amely kizárólag a közvetlen választás lehetőségét látja elő, Józsa a következőket válaszolta:
– A közvetlen választói rendszernek a kisebbségi választói névjegyzék az előfeltétele, ilyen pedig ebben a pillanatban nem létezik. Mindaddig tárgytalan közvetlen választásokban gondolkodni, amíg annak technikai előfeltételei nincsenek meg, választásokat viszont addig is le kell majd tudni bonyolítani. Ezért nem lehetünk elégedettek egy olyan törvénnyel, amely csak a közvetlen választást tenné lehetővé, mert erre még nem értek meg a feltételek – mondta az MNT elnöke.”
Ezt az állítást a VMSZ részéről senki nem cáfolta azóta sem, és arról sem olvastam, hogy letisztázták volna, hogy december óta vajon megérettek-e a feltételek arra, hogy a VMSZ is kizárólag a közvetlen választást tartsa egyedül elfogadhatónak, avagy még mindig alternatívában gondolkodik.
Óbecsén letisztázhatták volna, hogy ezzel most hányadán állnak. Ha ez a továbbiakban sem történik meg, akkor inkább mondassék ki, hogy nincs többé Magyar Koalíció, és a VMSZ – kellemetlenkedő szatellitjei nélkül – önállóan kívánja intézni a dolgokat, hiszen helyzetéből kifolyólag megteheti.**És úgy is tett
Lajos!
Ez nem igaz!
Egy cikkel arrébb írják, hogy Hollandia akadályoz. Persze nem miértünk, nekik más indokai vannak.
Az Íreket is sokadszorra szavaztatják.
Abban viszont van igazság, hogy az EU-ban az a szokás, hogy ha valaki valamit nem akar abból, amit kitalált a főnök, akkor valahogyan rákényszerítik - ez az EU demokrácia. Demokrácia?
Nehogy újból kezdjük a kettős, vagy teljes magyar állampolgárság megadásáról, meg arról a vitát, hogy kinek jár, meg kinek nem, amikor azt milliószor végig rágtuk - ez csak gumicsont -, mert ott állnak előttünk a gyakorlati példák. Magyarország körül mindenkinek van ilyen intézménye.
Ne tedd ezt Lajos!
Az viszont jó ötlet, hogy kezdjünk el gondolkodni. De ne arról, ami már megoldott és nekünk is megfelel, hanem azon, hogy hogyan tudnánk biztosítani a túlélésünket. Hogyan kellene legalább közöttünk demokráciát teremteni.
Az EU ban NEM Fekete es Feher vonalon jatsznak. Elozoleg egyeztetnek. Igy Magyarorszag sem vetozhat az EU fenyegetessel Szerbia felvetelenek blokadjaval, sem ezert sem azert.
26-an (Tagallam) maris akarja feloldani a "tilalmat" es varhato, hogy Hollnadianak is ra kell bolintania, mert a Danok mar rabolintottak.
A kettos allampolgarsag, ha netan megszuletne, de nemhiszek benne - abban , hogy mindanyian a delvidekrol mint ajandekot kapnak. Abban az esetben feltevodik a kerdes ..., a romaniai magyarok azok nem magyarok, nekik nem jar.. ok ne utazhassonak pl. az Egyesult Alamokba ... stb...
Ki ill. KIK lesznek azok akik megalapitjak, hogy kinek jar a Magyar Allampolgarsag.
Kezdjunk mar el gondolkodni !
Szerintem a helyzet a következő (és remélem nem fogom túl ismételni magamat)
1. Az Eu-n belül vannak példák a lényegi autonómiákra - mondom ezt a precedens miatt.
2. A EU szabályozások sokkal többet látnak elő, mint, amit az NT törvény kapcsán akár csak említeni mertek..
3. A magyarság nem bevándorló kisebbség
4. Magyarország vétózhat.
5. A trianoni és a második világháború utáni békediktátumok is több jogot látnak elő a kisebbségek számára.
6. a magyar és a többi kisebbségnek vannak szerzett jogaik.
7. Ha Magyarország kiállna mellénk a szerbség sokkal több mindent elgfogadna.
8. Nem hülyék a szerbek osztogatni a jogosultságot, amikor pénzzel is el tudják intézni, amit akarnak.
8. ha a VMSZ nem adná el a magyarság érdekeit a tárgyalásokon, akkor Magyarország is kénytelen lenne másként hozzáállni. Egyik erő húzná a másikat.
9. Szerbia semmiképpen sem maradna ki az EU-ból. Nem szabad elfelejteni, hogy a következő választásokon semmi más nem lesz a mai vezető "demokratikus" pártok kezében csak az EU csatlakozás. Ha taktikusan hagytuk volna a körmükre égni a dolgot, még az autonómiáról is szó eshetett volna, de az biztos, hogy sokkal jobb NT törvényt kerekítettünk volna. Szerbiának kell a népszerűség, a tekintély. Ezt ingyen adni nemzetárulás - az én véleményem szerint.
10. Ha Szerbia kimarad az Eu-ból, akkor élünk tovább, ahogyan most is. Az Eu-ban se lesz jobb az elszakított magyarságnak, mint most. Példa: Románia és Szlovákia.
Az a mi bajunk, hogy mindig olyan emberek a nagyvezérek, akik eleve, kötelezően hálásak kell, hogy legyenek a hatalomnak, mert mind kapott már valamit, vagy nem kapta meg, ami járna neki és ezzel elkötelezték őket.
A bajunk további oka pedig maga az EU, ahol legszivesebben eltörölnék a nemzetiségeket, meg a nemzeteket is.
Purger úr, valóban jó lenne, ha ilyen vitakultúrában tudnánk működni. Köszönet.
Kedves László!
Úgy illik, hogy ha valakit megszólítanak, az válaszoljon is. Nem sértettél meg, éppen ellenkezőleg: az előrelépéshez pontosan ilyen higgadt és elemző párbeszédre van szükség, mint amilyen a mai hozzászólásod. Ez az a hangnem (nem pedig a handabandázás, megbélyegzés, félreállás vagy félreállítás), ami bármiféle reményt nyújt. Ezért szorgalmaztam a Magyar Szónál évek óta a fórum bevezetését, és ezt a jobbító szándékú vitakultúrát tűztem ki célul már a legelső blogomban.
Egyáltalán nem zavar, hogy bizonyos dolgokban nem értünk egyet. Ha alapvetően azonos cél felé igyekszünk, akkor szükség van a folyamatos kommunikációra. Obama és Biden például homlokegyenest másként látja Afganisztánt, de ettől még együtt dolgozzák ki a stratégiát. Sőt, Obama éppen a véleményegyensúly érdekében választotta őt (mellesleg a magyarság nagy barátját) alelnökjelöltjének.
Mielőtt tollat ragadtam volna, természetesen elolvastam a törvényt szerbül is, magyarul is,összevetettem a 2002-es kisebbségvédelmi törvénnyel, és személyesen beszéltem mind a négy oldal képviselőivel. Jól látod, hogy vannak komoly aggályaim, de közéjük tartozik az állandó sikertelenség látszatának akockázata is. Hasznosnak tartanám, ha azok, akik szerint sokkal többet el lehetne érni a mai szerb parlamentben, vagy hogy budapesti vétóra meg a kisebbségek iránti uniós érzékenységre kellene építeni, azok fejtsék ki, hogyan vélik mindezt megvalósíthatónak, illetve hogy mennyivel lenne jobb a vajdasági magyaroknak az EU-n kívül rekedő Szerbiában.
A véleménykülönbségektől nem riadva és a méltóságteljes vitát mindig támogatva üdvözöllek Téged és minden hozzászólót,
Tibor
elnézést, "osszd meg és uralkodj!"
valakinek érdeke hogy megossza a magyarságot
"osszd me és uralkodj!" ismerős ?
további jó demokratizálósdit, bal-jobbost meg hasonló gagyi néphülyítő játékokat kívánok volt piroskönyvesek vezényletével !
.gif)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP 
Beta/Hszinhua
Nagy dolog a tudomány. Komolyan mondom, szavaim nincsenek iróniával átitatva. A minap brit tudósok kimutatták, hogy mindegyik ötperces szeretkezés 15 perccel növeli meg a földi életünket, teszi erősebbé a szervezetünket. Néhány nappal a brit tudósok szenzációs eredményeinek közzététele után, jelentkezett a német matematikusok egy csoportja, akik közölték, megtalálták az örök élet titkát. Ez pedig nem más, mint hogy az embernek minden tízedik percben szeretkeznie kell, ugyanis akkor mindig meghosszabbodik tizenöt minutummal az élete. Nagy dolog a tudomány. És amikor másodszor is leírom ezt a mondatot, nem tévednek, ha ezúttal úgy vélik, mosolygok ezen a kijelentésen. Mosolyogjanak önök is, hiszen a tudósok egy csoportja szerint az is hozzájárul a jó közérzethez.
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1775
Megszületett Bolyai Farkas, matematikus.
1801
Ausztria megkötötte Franciaországgal a lunéville-i békét, amelyben Ausztria Velencét és vidékét az Adigéig, Isztriát és Dalmáciát nyerte.
1940
Heidelbergben megszületett Hubert Burda német lapkiadó és újságíró, aki 1965-től a Burda GmbH kiadási igazgatója, majd a kiadói részleg társigazgatója volt.
1943
Megszületett Joe Pesci színész. (Halálos fegyver 2, Casino)
1950
Budapesten megszületett Koltay Gábor filmrendező (István a király, Honfoglalás, Sacra Corona)
1965
Megszületett Lennox Lewis, nehézsúlyú bokszoló, olimpiai és világbajnok.
1971
Az Apollo 14 űrhajó visszatért a Földre, miután landolt a Holdon. Ez volt az emberiség 3. Holdraszállása.
1979
Londonban meghalt Gábor Dénes, magyar származású, Nobel-díjas angol villamosmérnök.
1984
69 éves korában meghalt Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki Leonyid Iljics Brezsnyev utódjaként alig 15 hónapig állt az SZKP élén.
1588
61 éves korában meghalt Alvaro de Bazan Santa Cruz spanyol admirális, aki Santa Cruz első márkija volt.
Énekelni kiválóan tud, beszélni viszont alig egy 41 éves brit nő igen ritka betegsége okán.
Lianne Morgannek idegi alapú krónikus görcs bénítja beszédét, csak nagyon rekedt krákogást képes hallatni. Az énekléssel viszont nincs gondja, tökéletesen megy neki, annyira, hogy énektanárként dolgozik. Történetét tovább „fűszerezi”, hogy kis híján ő lett az egyik Spice Girl: 23 évesen jelentkezett arra az újsághirdetésre, amely a későbbi sikercsapatot toborozta, és több száz jelentkezőt utasított maga mögé. A legutolsó körben esett ki, de nem énektudása, hanem a menedzserek meglátása szerint, mivel ők kicsit túlkoros külcsínűnek találták Morgant.
A nő beszédbetegsége első tüneteit 4 évvel ezelőtt fedezte fel magán, hangja kezdett fátyolos lenni, ha beszélt. Énekelni viszont töretlenül tudott. Akkoriban rendkívül feszült időszakot ért meg, apja súlyos beteg volt, és ez játszhatta a főszerepet az idegi alapú kór kialakulásában. A 4 év alatt beszéde egyre „halkult”, hangja mind gyengébbé vált.
– Nem tudom, hogy mikor némulok el teljesen, rémálom egy telefonbeszélgetés – idézte a The Sun című brit lap az asszonyt, aki legalább énekelve szót tud váltani férjével, és 5 és 9 éves gyermekeivel.
.gif)
