„Érdekünk a történelmi nézeteltérések tisztázása”

– Szerbia közeledése Európához az egész térség elemi érdeke – mondta Sólyom László vendégével folytatott tárgyalásait követően. A magyar államfő fontosnak nevezte Szerbia mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz, mert úgy látja: Szerbia integrációja a biztosíték arra, hogy Magyarországon, Szerbiában és az egész Balkánon az őshonos nemzetiségek megmaradnak eredeti lakóhelyükön. Kiemelte: Szerbia uniós csatlakozása nemcsak politikai, hanem gazdasági érdek is, s Magyarország a jövőben is kész minden erejével támogatni ezt a folyamatot, amelynek szerves része az is, hogy Szerbia a jövő év első napjától vízummentességet kapjon az uniótól.

A másik fontos tárgykör, amelyről egyeztetett a két elnök, a Duna által kínált közlekedési lehetőségek jobb kihasználása volt. A vendéglátó elmondása szerint a 2011-es magyar EU-s elnökség egyik kiemelt témája éppen a Duna-stratégia, a Duna menti országok jobb együttműködése lesz. „A Mura–Dráva–Duna ökoterületet szeretnénk az UNESCO világörökségének részévé nyilváníttatni, s Tadić elnök úr ígéretet tett, hogy Szerbia is segít e terület megőrzésében” – mondta a magyar államfő.

Sólyom László hangsúlyozta: Boris Tadićtyal közösen szerették volna felhívni a figyelmet az infrastrukturális fejlesztések fontosságára. Meglátása szerint a határátkelők fejlesztése, a két ország közötti vasútvonalak, gázvezetékek kiépítése nagy jelentőséggel bír.

A magyar államfő kiemelte: a tárgyalásokon nagy hangsúlyt kapott a Szerbiában élő magyar és a Magyarországon élő szerb közösség helyzetének megvitatása. „Mindketten elkötelezettek vagyunk a mellett, hogy a kisebbségek a jogok teljességét élvezzék szülőföldjükön, beleértve a kollektív jogokat is” – hangsúlyozta Sólyom László, aki szívből üdvözölte a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény elfogadását, s igen nagyra értékelte Boris Tadić személyes közbenjárását e jogszabály elfogadásában. „Remélem, hogy a vajdasági magyarok össze tudják gyűjteni azt a 120 ezer aláírást, amelyre szükség van ahhoz, hogy közvetlenül megválaszthassák a nemzeti tanács tagjait” – tette hozzá a magyar államfő. Szólt arról is, hogy nagyra értékeli a szerb kormány türelmét, amely abban nyilvánul meg, hogy egy év haladékot adott a vajdasági magyar közösségnek iskolabuszok megvásárlására, s a magyar körzeti iskolák létrehozására. Sólyom László közölte: továbbra is támogatja, hogy a Magyarországon élő kisebbségek parlamenti képviseletet nyerhessenek jelentős pozitív diszkrimináció révén.

„Boris Tadić elnök úrral egyetértettünk abban, hogy mindkét országnak alapvető érdeke a közös múlt objektív, részletekbe menő, szaktörténészek általi feltárása. Különösképpen vonatkozik ez az 1944/45-ben történt eseményekre, ezért elhatároztuk, hogy felkérjük a két ország tudományos akadémiáját: hozzanak létre egy közös történész-vegyesbizottságot ezeknek a történeti tényeknek az objektív feltárására. A tények tisztázásáról van szó, nem felelősök kereséséről. Arról van szó, hogy a lelkek megnyugodjanak, s az áldozatok megkapják a nekik járó tisztességet. Ha ez a bizottság letette a jelentését, semmi nem áll majd útjában annak, hogy elnök úrral felkeressük mindkét nemzet emlékhelyeit, s ezzel is a megnyugvást szolgáljuk” – hangsúlyozta nyilatkozata végén Sólyom László, majd hozzátette: a szerb államfővel legközelebb jövő év március 15-én találkozik. „Azt a napot a vajdasági magyarokkal ünneplem majd, s elnök úrral is találkozni fogok” – mondta a magyar államfő.

Boris Tadić beszédében azt hangsúlyozta: nagy jelentősége van annak, hogy a magyar féllel folytatott tárgyalások eredményeképpen lépésről lépésre le lehet zárni az eddig még nyitott kérdéseket a két ország közötti kapcsolattartásban. Emlékeztetett, hogy Szerbia elfogadta a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvényt, amely a kisebbségek jogainak érvényesítését oly mértékben képes szavatolni, amire Európában is kevés példa akad. „Szerbia új perspektívákat nyit meg a kisebbségi jogok védelmében, amelyek nemcsak a nemzeti tanácsok közvetlen megválasztását, hanem az anyanyelvű oktatás magas színvonalát és az etnikai közösségek kultúrájának megtartását is szavatolják” – hangsúlyozta a szerb államfő, aki reményét fejezte ki, hogy Magyarország lehetővé teszi a szerb kisebbség képviselőinek jelenlétét a Magyar Országgyűlésben, s hogy a szerb közösség anyanyelvű oktatásának és tájékoztatásának feltételeit Magyarország biztosítani tudja. „Mindkét ország alapvető érdeke a történelmi nézeteltérések tisztázása, a nyitott kérdések lezárása. Nem az a szándékunk, hogy elfeledkezzünk a szörnyűségekről, hanem az, hogy feltárjuk a tényeket” – hangsúlyozta Szerbia elnöke a felállítandó történelmi vegyes bizottságról szólva. Elmondta azt is, hogy a Magyar Köztársaság elnöke mindig szívesen látott vendég Szerbiában, s elvárja, hogy Magyarország is így fogadja a mindenkori szerb államfőt.

Boris Tadić elmondása szerint a szerb küldöttség látogatása gazdasági szempontból is eredményes, hiszen olyan szerződéseket írtak alá az illetékes tárcavezetők, amelyek új távlatokat nyitnak a közúti és vasúti közlekedés, valamint az energetikai szektor együttműködése terén. Megköszönte, hogy a januári gázellátási válság idején Magyarország kisegítette Szerbiát, és elmondta: hasonló helyzetben hasonló szolidaritásra számít a magyar fél részéről. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország az uniós elnöksége idején szorgalmazni fogja a Duna medrének megtisztítását, hogy az teljes egészében hajózhatóvá váljék, és a forgalmat a bombázások után a folyóban maradt lövedékek ne veszélyeztessék.

A Budapestre látogató szerb küldöttségben helyet kapott többek között Bojan Pajtić vajdasági kormányfő, Vuk Jeremić külügyminiszter, Milutin Mrkonjić infrastrukturális befektetésekért felelős miniszter, Slobodan Milosavljević, a kereskedelmi és turisztikai tárca vezetője, Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter, Mlađan Đorđević, a köztársasági elnök kisebbségügyi tanácsosa, valamint Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.

Milutin Mrkonjić és Hónig Péter együttműködési dokumentumokat írtak alá (Fotó: Mihájlovits Klára)

A szerb küldöttség látogatása során Milutin Mrkonjić és Hónig Péter, Magyarország közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztere a nemzetközi kombinált árufuvarozásra és a logisztikai szolgáltatásokra vonatkozó megállapodást, valamint a vasúti infrastrukturális fejlesztéseket célzó tárcaközi szándéknyilatkozatot írt alá. A két államfő tegnap megnyitotta a szerb kulturális központot Budapesten, majd Boris Tadićmegkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ma a szerb elnököt fogadja Katona Béla, a Magyar Országgyűlés elnöke, ezt követően pedig ellátogat a budapesti szerb gimnáziumba.