Az incidens látleletei

Még nincs mélyponton a szlovák–magyar viszony, a tehetetlen kormányok helyett ugyanis az ügyeket könnyen a nacionalisták vehetik kezükbe – írja a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap hétfői elemzésében. Az újság szerint a kulcsprobléma a félmilliós szlovákiai magyar kisebbség. A megoldás két olyan mondatban található, amely a múlt héten hangzott el. Az első Robert Fico szlovák kormányfő kijelentése, hogy Révkomárom az önálló Szlovákia része, és nem Magyarország valamelyik járása. A másik mondat pedig az, amikor Sólyom kijelentette, hogy Szlovákia nem nemzetállam, hanem többnemzetiségű ország.

• Kitört a Duna menti hidegháború – vélekedik a baloldali cseh Právo szemleírója, Petr Uhl. Azt állítja, Szlovákia azzal, hogy nem engedte be területére a magyar államfőt, megsértette a schengeni megállapodásokat. A dokumentum ilyen lépésre csak egy okot ismer: ha az illető a határátlépést bűncselekményre akarná kihasználni. Sólyom esetében ez nyilván nem áll fenn. Nehéz megmondani, ki dönthetné el a szlovák–magyar vitát. Az Európai Parlament és az Európa Tanács csak ajánlásokat fogalmazhat meg. Amennyiben azonban Budapest a luxembourgi Európai Bírósághoz fordul, Ficónak nincs sok esélye a sikerre.

• Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter szerint a pénteki történések után nincs a szlovák fél abban a helyzetben, hogy magyarázkodnia kelljen. Ha a magyar fél nem ignorálta volna azokat a jeleket, melyek először a különböző diplomáciai csatornákon keresztül, majd pedig nyilatkozatokban voltak tetten érhetők, akkor ez az eset nem történt volna meg, jelentette ki Lajčák. Ez valóban egy szerencsétlen pillanat a kétoldalú kapcsolatainkban, de úgy tenni, mintha ezért a szlovák fél volna a felelős, egyszerű arrogancia – mondta.

• Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke szerint sem a szlovák, sem az európai uniós törvények nem tették lehetővé Sólyom László kitiltását Szlovákiából. Csáky Pál úgy véli, a pénteki döntéssel Szlovákia a schengeni határegyezményt is megsértette. „Szerintünk Szlovákia közép-afrikai országhoz méltóan viselkedett” – jelentette ki.

• Ladislav Spacek cseh protokollszakértő, Václav Havel volt szóvivője szerint igaza van Budapestnek, amikor azt állítja, hogy Sólyom László révkomáromi látogatását nem néhány napja, hanem már két hónappal korábban hivatalosan a szlovák fél tudomására hozta. Ezt a Sme című szlovák liberális lap közölte hétfőn. Ugyanez a lap jegyzetében leszögezi: Pozsony kétféle mércével mér. Amikor ugyanis 2007 novemberében Mirek Topolánek cseh kormányfő járt Pozsonyban, hogy a szlovák ellenzékkel együtt ünnepelje meg a rendszerváltás évfordulóját, és nem találkozott Fico miniszterelnökkel, a szlovák hatóságok nem tiltakoztak. Sólyom egy hónappal korábbi, a révkomáromi Selye Egyetemen tett látogatásakor viszont szintén nagy volt a hangzavar.

• Súlyosan hibázott a révkomáromi szoborbizottság, amikor úgy döntött, hogy Ivan Gašparovičnak vagy más vezető szlovák politikusnak nem küldenek meghívót Szent István szobrának ünnepélyes felavatására – írta az Új Szó című szlovákiai magyar lap hétfőn. „Amikor a szoborbizottság 5:0 arányban leszavazta, hogy Ivan Gašparovič szlovák államfőt vagy más szlovák vezető politikust is meghívjanak az ünnepségre, valójában azt döntötte el, hogy a szoboravatás botrányba fullad. S mivel politikusok is ülnek a bizottságban, sejthették, hogy nemzetközi botrányba” – mutat rá Molnár Norbert főszerkesztő a címoldalon közölt jegyzetében. Szerinte a politikusok ugyanis pontosan ismerik a szlovák politikai elit hisztérikus, megalapozatlan, uszító és primitív reakcióit mindenre, ami magyar.

• Egyelőre nem nyilatkozik az Európai Unió soros svéd elnöksége a magyar–szlovák diplomáciai incidensről. A brüsszeli svéd EU-képviselet sajtótanácsosa azt mondta az MTI érdeklődésére, hogy a misszióra nem érkezett magyar felvetés az ügyben. Azt azonban nem zárta ki, hogy a magyar fél közvetlenül a stockholmi külügyminisztériumhoz fordulhatott.

Más hír szerint kétoldalú ügynek tekinti az Európai Bizottság a múlt pénteki magyar–szlovák diplomáciai incidenst. Michael Mann, az EU legfőbb végrehajtó testületének ügyeletes szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére azt mondta, hogy az esetet olyan kétoldalú ügynek tekintik, amelyben az Európai Bizottság semmilyen formában nem érintett. Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e jogszabály az EU-ban a tagállamok közti ilyen konfliktus esetére, a szóvivő azt válaszolta, hogy nincs semmilyen specifikus előírás.

A német kormány arra biztatja Magyarországot és Szlovákiát, hogy párbeszéd útján oldják meg kétoldalú problémáikat.

• Balázs Péter külügyminiszter a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorának vendége volt hétfő reggel. Arra a kérdésre, hogy Magyarország mit tesz ebben a helyzetben, kifejtette: „amellett, hogy tisztázzuk a kérdést Szlovákiával a kétoldalú kapcsolatokban, én már tájékoztattam az Európai Unió miniszteri tanácsát, annak is az elnökét”, és Magyarország azt szeretné, ha az Európai Unió tagállamai tudnák, mi történt.

Vizsgálja a magyar fél, milyen lépések lennének célszerűek a szlovák–magyar kapcsolatokban államfői szinten, az után, hogy Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába – mondta Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője hétfőn az MTI-nek. A főosztályvezető megemlítette, hogy a két államfő a szeptemberi V4-csúcson találkozhat.