A Vihar után 14 évvel

A Szerb Krajinai Köztársaságot és központját, Knint, felszabadító, 1995 augusztusától novemberig tartó horvát hadművelet etnikai tisztogatásokkal, a szerb lakosság értékeinek pusztításával, legalább 2000 ember meggyilkolásával és kétszázezres menekültáradattal járt. A Veritas dokumentációs-információs központ adatai szerint csak a Déli szektorban mintegy 22 ezer szerb házat fosztogattak és romboltak le. A hadműveletet annak ellenére hajtották végre, hogy a terület az ENSZ védelme alatt állt.

– A menekültek hazatérése, a vagyonuk visszaszármaztatása, valamint az áldozatok azonosítása azok a kérdések, amelyek megoldásra várnak még a két ország kapcsolatainak átfogó javítása érdekében – emlékeztetett tegnap Boris Tadić szerb államfő.

Ugyanakkor vezető horvát tisztségviselők köszöntötték a polgárokat a mai ünnep alkalmából, amikor is a horvát hadsereg bevonult Kninbe.

Tegnap a belgrádi Szent Márk templomban több ezer ember részvételével tartották meg a Vihar hadműveletben elesett szerb polgárok gyászmiséjét. A horvátországi menekültek a mise után azt követelték, hogy oldják meg a Horvátországban eltűnt szerbek kérdését, vonják felelősségre a hadművelet alatt elkövetett bűncselekmények felelőseit, illetve Horvátország és Szerbia találjon egy huzamos és igazságos megoldást a szerb menekültek számára. Mint megjegyzik, Horvátország a mai napig sem ismeri el a Szerbiában élő menekültek jogát a nyugdíjhoz.

A belgrádi sajtó szerint a menekültek közül a fiatalok egy része már külföldön él, néhányan Szerbiában találtak állandó lakhelyre (Vajdaságban – a szerző megj.), viszont sokan még befogadóközpontokban, menekülttáborokban élnek, annak ellenére, hogy a hadművelet óta már 14 év múlt el.

– Szerbiában még hetven kollektív központ található. Minden ilyen központ bezárásával integrációs programokat léptettünk életbe – számolt be Ivana Andrić, a menekültekkel foglalkozó biztosi hivatal tanácsosa.

Szavai szerint Szerbia továbbra is az első helyen áll a menekültek számát tekintve.

Energikus tettekkel és javaslatokkal követelje a szerb állam a nemzetközi közösségtől, hogy Horvátország teremtse meg a feltételeket a szerb menekült lakosság visszatérésére, követelték tegnap az Új Szerbia képviselői.

– Több mint egy évtizeddel a hadművelet után sincsenek meg a feltételek a szerbek hazaköltözésére, így joggal lehet állítani, hogy a Vihar, igaz másként, de még ma is tart – nyomatékosította tegnap Dubravka Filipovski, az ÚSZ alelnöke.

A VIHAR SZÉGYENLETES OLDALA

A horvátországi Jutarnji list napilap tegnap megjelent írása szerint, a Vihar hadműveletnek három fontos következménye volt, amelyek közül kettő kivételesen jó, míg egy rendkívül rossz hatással bírt az ország politikai és etnikai történelmére.

A hadműveletnek történelmi jelentősége van a napilap szerint, mivel nélküle Horvátország „nem szabadult volna fel” és „ nem tudták volna megsemmisíteni az ország területén kialakult szerb államot”. Mint megjegyzik, Horvátországnak nem volt más választása, mert hosszú távon nem tudott volna fizikailag államként létezni.

A napilap szerint a Vihar második történelmi jelentőségű következménye nem más, mint Milošević volt szerb elnök megdöntése. „Krajina elvesztésével Milošević elvesztette politikai és katonai hatalmát a horvátországi és a boszniai szerbek körében”, írja a Jutarnji list.

„Amellett, hogy kivételes jelentőségűek a hadművelet következményei, mert felszabadították Horvátországot és megdöntötték a szerb diktátort, nem kell megfeledkezni a harmadik dimenzióról is, amelyet sajnos szégyenletesnek kell értékelni. Szégyenletes, hogy a Vihar hadműveletet arra használták fel, hogy tömegesen kergessék el a szerb lakosságot... A polgári lakosság meggyilkolására pedig nem létezik mentség... Csak úgy lehet tiszta szívből ünnepelni, ha szembesülünk a Vihar sötét oldalával is, feltárjuk, kik a felelősek a bűnesetekért és megbüntetjük őket”, írja a horvát napilap.