A Nyílt Társadalomért Alap támogatásával, a Szakosított dosszié – törvényes keretek és gyakorlatok a médiumok működésében Szerbiában program keretében megvalósuló negyedik tematikus megbeszélés is rámutatott az alapkérdésre, miszerint fontos lenne mielőbb meghatározni a tájékoztatási rendszer országos stratégiáját, ezen belül a kisebbségit is. A nemzetiségi tanácsokról szóló törvény ellentétben áll a tájékoztatási törvénnyel, mondta Szerencsés Zsuzsanna bevezető előadásában. A törvény leginkább vitatott 18., 19., 20. és 23. szakaszai alapján az állam mellett a nemzeti tanácsok a legrosszabb alapítók szerinte. Valójában a nemzeti tanácsok az állam meghosszabbított kezeként működnek. Kérdés, hogy ilyen körülmények között mennyire lehet tárgyilagos egy médium tájékoztatása, mondja Szerencsés. Állítását a legtöbbször az MNT és a magyar nemzeti kisebbség tájékoztatásával, sokszor kifogásolható minőségével magyarázta.
– Valójában mik a nemzeti tanácsok? – tette fel a kérdést a Szerbiai Helsinki-bizottság képviseletében Pavel Domonji. Ha állami szervek, akkor nem lehetnek a médiumok alapítói. A jogok és a kötelezettségek érvényesítésére kell most tenni a hangsúlyt, Jelena Perković (Ruske slovo) megítélése szerint. A törvény meghozatala után komoly, sokrétű felmérést kell készíteni arról, hogy mire van igényük a kisebbségeknek, miről szeretnének tájékozódni, ajánlották a részvevők.
Csak én, vagy mások is úgy látják, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezet a VMSZ-en, na meg a DP-n kívül senkinek sem felel meg?
Mégse lehet ez olyan jó törvény, ha így alakult a helyzet.
Most már csak azt kell eldöntenie mindenkinek önmagában, hogy ki az, aki miatt így alakult és a választásokon messze elkerülni azt a kis négyzetet a ceruzájával, amelyik a neve, vagy az a koalíció neve előtt áll, amelyikben benne van.
Amíg a nép föl nem ébred, nincsen megoldás a bajainkra! EZ A VÁLASZ!
Egyébként a magyarok nem széthúzóak, nem is gyűlölik egymást. Ez az egész mesterségesen alakult így. Az a legnagyobb gond, hogy a magyarság irányító központja már évtizedek óta kí vanszkítva a természetesközpontból. Ez a magyar-magyar konfliktus generátora.
#3-szereint szétszórtak lennének a vajdasági magyarok, avagy széthúzóak ?
Először is vallási alapon se igen egybetartók , sőt inkább egymást utálók !
Másodszor területi alapon se , vagyis tisztelte - e valaha is a Bácskai a Bánáti magyart?
Harmadszor, miért nem rokonszenveznek a Szabadka magyarjai a többivel ?
Aki tudja nem csak a válaszokat, hanem a megoldásokat is az MOST NAGY EMBER !
Ui. Szerintem, a többi vajdasági nemzetiségnél meg lesz az 50%+1, mert sokkal kevesebben vanak, és nem olyan szétszórtak, mint a vajdasági magyarok. Pl. szolvák, ruszin..., no meg összetartóbbak is.
Pavel Domonji: "Ha állami szervek, akkor nem lehetnek a médiumok alapítói." Erről már hallottam és belenéztem a most érvényben levő tájékoztatási törvénybe. Mint minden törvényben, ebben is a végén ott a kiskapu a megoldásokra. Valószínűleg ez alapján lehet alapító a MNT. Különben, ha létezhetnek NT-ok, akkor törvény is kell hozzá, s ezt nem tartom rossznak, de azzal nem tudok kibékülni, hogy fel kell íratkozni a nemzetiségi listára. Arra már most fogadok, hogy nem lesz ki az 50%+1.
Részletesebben nem merték közölni a Szerencsés Zsuzsanna szavait? Látom a képen a "MNT" főszerkesztőjét is... kockás ingben...