Az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja elképzelhetőnek tartaná a „külhoni magyar státus” törvénybe iktatását
Némi meglepetést keltett, hogy csütörtökön Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja elképzelhetőnek tartaná a „külhoni magyar státus” törvénybe iktatását.
Vagyis az MSZP továbbra is „nyitott ügyként kezeli” a határon túli magyarság nemzethez tartozásának szimbolikus kifejezését, ennek külön törvénybe iktatását.
A külhoni magyar státus a nemzethez tartozást szimbolizálná, érzelmi azonosulást tenne lehetővé, és a most meglévő kedvezményeket foglalná össze, amelyek például a Szülőföld Alapon keresztül jutnak el a határon túli magyarokhoz – mondta az MSZP szakpolitikusa.
Arra a kérdésre, hogy a szomszédos államok nem fogadták szívesen a korábbi státustörvényt, a most tervezett jogszabály okozhat-e gondot, Kozma József azt mondta, nem szabad, hogy bárkit is eltántorítson, ha több probléma megoldása közben újak is keletkeznek.
Az ügy és a világ is megváltozott – válaszolta arra a kérdésre, hogy változott-e a 2004-es, a kettős állampolgárságról tartott népszavazás óta az MSZP álláspontja.
Emlékezhetünk még rá, hogy Göncz Kinga volt külügyminiszter tavaly az év vége felé még azt nyilatkozta, hogy a vajdasági magyarok számára a legfontosabb a vízummentesség elérése.
Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint viszont a külhoni magyar állampolgári státus és a magyar állampolgári státus között nem lesz különbség. A „kényes” szavazati jogról pedig nemrégen azt mondta, hogy jelenleg sem jár az állampolgárság automatikusan szavazati joggal. Ennek előfeltétele a magyarországi állandó lakóhely.
Nem biztos, hogy hasznos volna számunkra a kérdés gyors törvénybe iktatása, amikor az MSZP valamilyen „másodrangú” állampolgárságot adna, azt pedig kevesen vonják kétségbe, hogy tavaszra a Fidesz alakít kormányt.
A boljsevikoknak se lelkük, se lelkiismeretük nincsen!
Sajnos nem volt jóakarat. A magyar Országgyűléstól (ellenzékestől) ennyire telik... :S
Viszont én még most sem értek két dolgot: ha már egyszer győztek az IGEN-ek, akkor egy kis jóakarattal nem lehetett volna AKKOR MEGHOZNI A FENTI DÖNTÉST???
Egy Gyurcsány, akkor hatalmon levő miniszterelnök, nem érhetett volna el egy olyan, NAGYON IS SIKERES magyarellenes uszítást, ha nem áll mögötte az egész MSZP, akkor még javarészt begyöpesedett (régi jó MSZMP-szocialista/kommunista tábora) nélkül, mert féltek a szavazati jogtól, amire viszont semmi okuk sem volt! Most majd annál inkább lesz, mivel nélkülünk is buknak, csak azt nem értem MIT AKARNAK MOST EZZEL? Felébredt bennük a lelkiismerettudat, hazafiasság, vagy ismét csak POLITIKAI CÉLOKRA AKARJÁK FELHASZNÁLNI A MAGYARSÁGOT?! Szomorú dolog ez, bárhogyan is nézzük, magyarázzuk: úgy még nem alázták meg a határon kívül élő magyarságot, mint akkor, a "Mikulás csomaggal".... Nekem még mindig fáj, pedig az égvilágon semmilyen anyagi érdekem nem származott volna belőle, ahogyan még a mai napig sem használtam fel anyagi célokból a Magyar Igazolványt! DE szeretem, még akkor is, ha anélkül is világéletemben magyarnak vallottam magam! Üdv! :-)
Egyszer és mindenkorra meg kell értenünk, hogy:
1. a december 5-ei szavazáson győztek az IGEN-ek. Azaz, aki elment szavazni, azok közül többen szavaztak IGEN-nel, mint NEM-mel, még a hivatalos eredmény szerint is..
2. arra nem volt elég IGEN szavazat, hogy a népszavazásnak kényszerítő hatása legyen a magyar parlamentre.
3. hogy így alakult, annak csak egyik része az, hogy az MSZP-SZDSZ leköpködött, legazemberezett, lopó, senkiházi, potyalesőnek kiáltotta ki az elszakított területek magyarságát és a mai MAgyarország területén élő állampolgárokat ellenünk uszította. Ennyi gazemberség se lett volna elég ahhoz, hogy a magyarországi magyarok ne adjanak le elegendő IGEN szavazatot az ügyben.
4. a szavazás eredményét minden ellenpropaganda után még meg is hamisították. Ez volt a B terv.
Mindezt pedig nem a magyarok, hanem a magyarság ádáz ellenségei tették.
Nekem ne az az MSZP kínálja fel a kettős állampolgárságot, amelynek hatalmon lévő miniszterelnöke a Parlamentben a lakosságot felszólította, hogy szavazzon a kettős állampolgárság ellen, vagyis magyart uszított magyar ellen! És most PONT ŐK kínálnak valamit, amiből talán semmi sem lesz, de nem is érdekel: ha elvették a magyar néptől a döntési jogot, azaz olyan mértékben befolyásolták, félrevezették a MK lakosságát, akkor most egy 16-17 százalékos párt kínálja azt fel? Még jó, hogy nem az SZDSZ kínálja fel, mint döglött ló rugása, annyit ér már ez az egész!!! :-))
Anno, dec. 5-én, nem 200 ezer vajdasági magyarról szólt a magyar állampolgárság odaítélese, hanem 2 000 000 országon kivüliről, ami a Magyarországon élők 20 százalékának felel meg. Ennek ellenére, meg kellett volna szavazni, de nem volt kellőképpen előkészítve, és a szocik megijedtej a fideszre szavazóktól, ezért rengeteg hazugsággal rábírták a lakosságot, hogy ne menjen el szavazni.
#44 Valóban, nem véletlen említettem az "ukrán" példát. Bár az ő törvényhozásukat nem kifejezetten a magyarellenesség vezérelte, jelentős orosz kisebbségük volt a célpont. Az a tény, hogy az ukrán állam tiltja saját állampolgárai részére más állampolgárság megszerzését, nem kötelezheti a Magyar Köztársaságot arra, hogy saját jogszabályaiban külön kezelje az ukrán állampolgárokat. Az ukrán állampolgár dolga, hogy betartja-e, vagy nem az ukrán törvénykezést. Az ukrán államnak joga lehet szankcionálni azon állampolgárait, akik megszegik az ukrán törvényeket...
Sajnálom, én nem tudok nevetni a trianoni diktátum (de jure párizsi "béke"), következményein. Jogi vitába meg szerintem ne menjünk bele, mert messzire vezet.
A "magyar" definíció valóban többféleképpen magyarázható. Talán példaértékű lehet a német gyakorlat a "német" meghatározására - amelyet német állampolgársági kérelmek esetében alkalmaznak.
Ha a kellemes hozadék az, hogy a közös kalapba befizetett pénzek sorsáról azok döntenek, akik befizettek abba, akkor egyetértek. Ha arra gondolt, hogy a kezdeményezés hátrányosan megkülönböztet bárkit, más jellemzők alapján, téved.
A #41-es hozzászólsához: kicsit off-topic, de ennek egyéb "kellemes" hozadékai is lennének, ugye? :-) (Nem mondom ki, nyilván mindenki pontosan tudja, hogy mire gondolok.)
A #43-as hozzászólással is egyezek. Tényleg nem kettős állampolgárságot ad a MK, hanem másodikat (egyeseknek esetleg harmadikat) a már meglévő(k) mellé. Azzal viszont nem értek egyet, hogy más állam ebbe nem szólhat bele. Vannak államok amelyek tiltják a kettős állampolgárságot, azaz az övékről le kell mondani akkor, ha egy másikat felveszünk.
A "megszállt terület", "elszakított terület" kifejezések ma már szerintem erőltetettek, már-már nevetségesek.
A #41-es hozzászólással egyetértek. Szavazzon aki oda adózik. Egyetlen kérdésem lenne Tóth Zsolthoz: a Jobbik Magyarországért Mozgalom kit ért "a határon túli területeken élő magyarok" alatt? Mi a magyar definíciója? Gondolok itt arra, hogy a vajdasági romák nagyon jelentős része is magyarnak vallja magát.
A kettős állampolgárság margójára: A Magyar Köztársaság nem adhat
kettős állampolgárságot senkinek. A Magyar Köztársaság magyar
állampolgársághoz juttathat külföldieket - ebben az esetben
magyarokat. Ehhez a jogi aktushoz nincs szükség a szomszédok vagy
bárki hozzájárulására, mint független állam bárkinek adhat saját
jogszabályai szerint állampolgárságot, de letelepedési engedélyt is.
Az EU-nak erre vonatkozóan nincsenek központi rendelkezései.
Sajnos a közbeszédben meghonosított kettős állampolgárság kifejezés
félrevezető, mivel azt sugallja, hogy a döntéshez köze van a másik
államnak is - ami természetesen nem igaz. A MK állampolgárságot adhat
az ukránok által megszállt területen élő magyaroknak is, nem kell,
hogy figyelembe vegye az ukrán szabályokat - mivel ő egyéni
kérelmezőknek nyújt magyar állampolgárságot, nem köteles tisztelni az
ukrán állampolgárokra vonatkozó ukrán jogszabályokat - az csak az
ukrán állampolgár dolga.
Ugyanez vonatkozik más elszakított területen élő honfitársunkra is.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom egységes álláspontja alapján a határon túli területeken élő magyarok, magyar állampolgárok. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének kötelezettsége, hogy formailag is olyan jogi környezetet teremtsen, hogy ez érvényesülhessen.
Az egyeseknek "kényes" szavazati jog megoldása valószínűleg az lenne, hogy ha azt, tengerentúli példák szerint, a választások között eltelt négyéves időszak magyar államkincstárába befizetett SZJA (személyi jövedelem adó) mértékéhez kötnénk. Az eddigi feltételként megszabott magyarországi állandó lakhely már idejétmúlt megoldás.
#28 Csak arról volt szó, miért vonták meg a támogatást a MVSZ-től. Ne kendőzz!
gyalázkodás, gúnyolódás, általánosítás, a tények mellőzése...
MODERÁLVA, hozzászólási jog két napra megvonva
#37ha már mondásoknál tart, az előbb idézett mondás is erre illik rá :
Sose félj ellenségeidtől , mivel tudod mit akarnak , csak a saját barátaidtól tarts, mert az őkbeni csalódások megjósolhatattlanok időben és okban is.
ki lettem moderálva, mert elborult az agyam ettöl a cikktöl, Mi az , hogy külhoni Magyar státusz?? Nesze semmi fogd meg jól, Továbra sincs semmi szép gondolatom a Magyar vezetésröl, azt hiszem több mint valószinü, útálom is öket.
Van egy régi mondás, nem tudom mikor született:
A Magyar embernek senki sem tud annyit ártani, mit a másik Magyar ember!!!!
Tapasztalatból állitom , hogy ez IGAZ!
Kösz f.l.f., válaszában rámutat arra, hogy a Vajdaság egyáltalán nem egységes és főleg nem önálló és független, nem is volt az soha. Szerintem nem is lesz az, diplomatikus megfontolásból és politikai célokból kezelik még egységes területként, egyelőre.
Viszont az sem éppen igaz, hogy a Délvidék elnevezés előtt csak Szerb Vajdaság volt a terület neve, mert már a középkorban is használatos volt a Magyar Királyság déli területeire, utána lett a Szerb Vajdaság amely 1849-1860 közt állt fenn. Egyébként érdekes, hogy csak addig tartotta fontosnak a bécsi udvar a Szerb Vajdaságot, amíg a szerbeket a magyar függetlenség ellen fel tudta használni és amint túl sokat akartak a szerbek a vajdaságukban meg is szüntette azt.
#30 | "a délvidékiek (ma Vajdaságként közismert) nem akartak, de nem is kérdezték őket." He-he. Történelemből nem jeles.
Az 1848-as szabadságharc idején Kossuthék, mondjuk úgy nem jöttek ki jól a szerbekkel ezért azok kikiáltották a szerb Vajdaságot, amit 1849-ben az osztrákok legalizáltak is Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven - ahol a többségi nemzet ha jól tudom a román volt, utána a német, majd a szerb és csak azután a magyar. Csak félve jegyezném meg: a vajdasági emberek többsége nem tudja, hogy Bánát 2/3-a a mai Románia része. Ez az autonóm terület a kiegyezés körül szünt meg, csak ezután indult meg a magyarok nagyon jelentős beköltözése ezekre a területekre. A szerbek természetesen 1918. novemberében tartottak elszakadási szábort. Ezt mi magyarok természetesen nem tartjuk érvényesnek.
A Délvidék kifejezés csak valamikor a trianoni döntés után kezdett el terjedni. Ma nagyon divatos, meglehetősen irredentának felfogható értelmezése miatt. Nagymagyarország térképekkel tetszelgők, ezeréves múlttal kérkedők leőszeretettel használják.
Most vitatkozzunk Trianonrol törvényes volt e vagy sem szerintem fölösleges.A törénelmi tanuságokat levonva alakitsuk ugy nemzetpolitikánkat hogy a magyarság gazdagodjon nemzetében kulturályában....továbbra is itt a Kárpát medencében.
Egy elvesztett háborút megkezdő fél mit remélt ? Órszágbővítést ? Örüljön e M.O., hogy megszabadult az Osztrák csizmától, hiszen 1848 azért háborúzott, vagy nem ? A többi már, csak saját politikusaik tévedései miatt történt, akiket ma is még sokan szentesítenek és ez az ami nem jó.
turi istván - ez butaság kérem! Valóban volt egy nagy népgyűlésnek nevezett rendezvény Újvidéken 1918. november 25-én, amin a résztvevő kb. 650 "küldött" közül ha 30 nem volt szláv nemzetiségű! De valóban, a szerb hadsereg által megszállt területeknek - és nem Vajdaságnak! - a Szerb Királysághoz való csatlakozására szavaztak - már ha ez a szavazás legitim és törvényes volt..... :(