A Magyar Szó kft. vezetése szerint egyelőre nem lehet javítani a dolgozók anyagi helyzetén – Az újságírók elfogadhatatlannak tartják, hogy július elején vehették kézbe áprilisi bérük utolsó részletét
Mint ismeretes, a cégben dolgozók bérét áprilistól 15 százalékkal csökkentették, de a csökkentett összeg kifizetése is egy hónapot késik. Elsősorban ezt kifogásolta vitaindító felszólalásában a sztrájkbizottságot képviselő Kabók Erika. Első válaszként a cég vezetősége kivetítőn bemutatott adatok segítségével bizonyította, hogy a szerkesztőségben az átlagfizetés még mindig, ha nem is sokkal, de a szerbiai átlagfizetés felett van. Azt az igazgató is elismerte, hogy a négy fizetés kifizetéséhez valamivel több, mint hat hónapra volt szükség (ami, egy példával szemléltetve, azt jelenti, hogyha mondjuk egy szerkesztő ebben az évben összesen 135 000 dinárt kapott kézhez, az hat hónapra kivetítve mindössze 22 500 dinár átlagfizetést jelent). A lemaradást Mihók Rudolf igazgató a gazdasági válsággal, a dinár értékvesztésével és a tartományi támogatás késésével indokolta, s megjegyezte, hogy amennyiben a dolgok nem változnak, akkor őszig a fizetések folyósítása 90 százalékban biztosított. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók továbbra is három részletben kapják majd meg a pénzüket. A májusi előleget július közepén, a második részt a hónap végén, az utolsó részt pedig a következő hónap, vagyis augusztus elején. Józsa László hozzátette, tisztában vannak vele, hogy alacsonyak a bérek, melyekkel senki sem lehet elégedett, de jelen pillanatban a szerb állam és a tartomány sem tud segítséget nyújtani, hiszen ők is hasonló problémákkal küszködnek.
TARTOMÁNYI TÁMOGATÁS
A szerkesztőség által eljuttatott követelések között az is szerepelt, a Magyar Nemzeti Tanács hasson oda, hogy a tartomány vizsgálja felül a kisebbségi lapok támogatására nyújtott költségvetési tétel elosztását, pontosabban mércerendszerét. A Magyar Szó például a teljes támogatási összeg mintegy 25 százalékát kapja, ugyanakkor ez költségeinek csak mintegy 30 százalékát fedezi, míg más kisebbségi tájékoztatási eszközök esetében ez az arány eléri a 65, kirívó esetekben pedig akár a 100 százalékot is. A cég vezetői és a TJGYT tagjai elmondták, hogy már voltak ilyen irányú próbálkozásaik, de mindeddig nem jártak sikerrel, s meglátásuk szerint a mai helyzetben ezt nehéz is lenne megoldani elsősorban azért, mert az, hogy egy magyar tájékoztatási eszköz többet kapjon, csakis úgy érhető el, hogy egy másik kisebbségi médium kevesebbet.
NEMZETI JELENTŐSÉGŰ INTÉZMÉNY
Jelen pillanatban a Vajdaságban a médiumok közül csak a Mozaik Televízió és a Pannon RTV számít „nemzeti jelentőségű intézménynek” (azaz olyan intézménynek, amely rendszeresen számíthat a magyar állam anyagi támogatására). A sztrájkbizottság részéről az a kérdés is elhangzott, miért nem tartozik a 65 éves múlttal rendelkező Magyar Szó is ebbe a kategóriába, illetve hogyan és mikortól tartozhatna. Józsa László válaszában megerősítette, hogy az erre vonatkozó kezdeményezésnek valóban innen a Vajdaságból, a Magyar Nemzeti Tanácstól kell érkeznie Budapestre, de szerinte erre csak a jelenlegi kormány mandátumának lejárta után kerülhet sor. Ugyanakkor a szerkesztőség tagjai Gémesi Ferenccel, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárával készített interjúra hivatkozva azt állították, ez már a jövő évtől kezdődően is változhat. Józsa László megígérte, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek, de „ha a Magyar Szó nemzeti jelentőségű intézménnyé is válik, az évente nem jelent majd többet 3-4 millió forintnál”, tette hozzá.
A NYOMDA
A szerkesztőség tagjai a vállalaton belüli legnagyobb gondnak az új nyomdagép megvásárlását, a gép kapacitásának kihasználatlanságát és a nyomdarészleg túlméretezett létszámát látják. Válaszul a vezetőség arról számolt be, hogy időközben a nyomdában is megtörtént a létszámcsökkentés, 29 személytől vált meg a vállalat különböző jogalapokon, így a nyomdának jelenleg 105 alkalmazottja van. Ugyanakkor egy bemutatott adat szerint a nyomdászok az elmúlt öt hónapot figyelembe véve havi szinten fejenként 6800 eurós árbevételt valósítanak meg. Hogy a nyomda és a szerkesztőség viszonylatában ki az eltartó és ki az eltartott, pontosan nem derült ki, az új nyomdagép megvételére azonban volt válasz, az indoklás szerint ugyanis a régi már nem bírta a terhelést, s ezáltal veszélybe került a lap megjelenése. A nyomda igyekszik kiküszöbölni a hibákat, amelyek legtöbbször a képek elcsúszásából adódnak, magyarázta a nyomda képviselője, és hozzátette, a Magyar Szó nyomdájában készülnek a bosznia-hercegovinai bélyegek, s nemrég az újvidéki Dnevnik napilap vezetősége is árajánlatot kért a Magyar Szótól. Amennyiben a Dnevniket, vagy bármelyik másik napilapot a Magyar Szó nyomtatná, úgy az anyagi helyzet biztos sokkal gyorsabban rendeződne.
A külön szerkesztőségi és nyomdai folyószámla nyitását a vezetőség nem tartotta jó ötletnek, mert egy cégről van szó.
VAN VAGY NINCS LÉTJOGOSULTSÁGA?
A TJGYT tagjai közül többen is erős kritikával illették a lapot, megjegyezve, hogy az újságnak nincs létjogosultsága, s sokan azért nem veszik, mert nem tartják elég minőségesnek. Az újságírók is megjegyezték, tudják, lehetne sokkal jobb a lap, de ilyen bérek és munkakörülmények mellett, s figyelembe véve azt, hogy tavaly november óta egyetlenegy külföldi napidíjat se fizetett ki a cég, senki ne várja el, hogy az újság színvonala nőni fog. Ezekre a bírálatokra (is) reagált felszólalásában Kókai Péter lemondásban levő főszerkesztő (akinek válaszát egyébként épp a bírálók nem várták meg, még az ülés vége előtt távoztak), aki elmondta, hogy az elmúlt öt év során évről évre kisebb mértékben csökken a lap példányszáma, és ez a szám közelít a nulla felé. A Magvető sikere vitathatatlan, az újság nemcsak anyalapból áll, hanem mellékletekből is – azaz mindent összegezve, meglátása szerint a szerkesztőség jól dolgozik, mert a számok ezt igazolják. Lemondását indokolva a főszerkesztő is a nyomdát jelölte meg egyik fő okként, ugyanis szerinte túl későn történt meg a leépítés a nyomdában, s mivel a nyomdagép kölcsöneit vissza kell fizetni, s a Danas távozása után a napilapok közül csak a Magyar Szót nyomtatja a cég, a vállalat most igen súlyos anyagi gondokkal küzd. A távozó főszerkesztő, akinek helyét Pressburger Csaba veszi majd át, akit az MNT soron következő ülésén neveznek ki, mindenkit óva intett a sztrájktól, mivel a lap a teljes munkabeszüntetés esetén gyorsan elveszítheti olvasóit és előfizetőit, valamint eleshet a hirdetésekből és reklámokból befolyó pénztől, ami még súlyosabbá teheti a helyzetet.
ÖSSZEGZÉS
A több mint öt órás ülés után sem közeledett a szerkesztőség és a vezetőség álláspontja. Az igazgatói indoklás szerint ugyanis a fizetések visszaállítása a márciusi szintre nem lehetséges, mivel nincs rá anyagi fedezet, s a fizetések késését sem lehet egyelőre csökkenteni. A Magyar Szó 2009-ben nem lesz nemzeti jelentőségű intézmény, mivel ez csak a jövő évtől lehetséges, s a kisebbségi lapoknak szánt tartományi pénzek elosztása sem változhat egyik napról a másikra. A nyomdában a létszámleépítés megtörtént, s változás csak akkor történhet, ha a közeljövőben még legalább egy napilap nyomtatását a Magyar Szó fogja végezni.
Mivel csinga kérdésére nem jött válasz, föltételezem, hogy a szerkesztőség tagjai sem tudják a példányszámot...
Tisztelt szerkesztőség! Szeretném tudni, de valószínűleg másokat is érdekel, mekkora a lap eladott (nem kinyomott!) példányszáma napokra bontva. Ez azért is fontos, mert hamarosan új főszerkesztője lesz a Magyar Szó napilapnak.
Bóldog szülinapot és#16 jó reggelt Csikinek is
Vajon miért kap a Pannon RTV anyagi segitséget ésMagyar Szo meg nem. Ja kérem a Pannon RTV tulajdonosa Arpàsi Ildiko aki véletlenül a Kasza felesége ésigy let "nemzeti jelentöségü intézmény"
A nyomtatott sajtó példányszám alakulását nem tudom pontosan, de az online megjelenéssel kapcsoltban itt készítettem egy kis összefoglalót:
Nincsen mit csodálkozzanak a M.Szósok. a VMSZ-vízfejűségi hozzáállásaik után, MERT ,,azok,, visszacsapása minden téren várható volt. Majd egy folyamatban lévő széleskörű ,,nagytakarítás után,, minden a helyére is állhat, ha lesz még kit valójában is érdekeljen azegyoldalúpolitikailag kikövetelendő szemfényvesztés.
Tisztelt Csinga, lehet hogy az én lelkem valahol legbelül valóban indokolatlanul kételkedik, és bizalmatlankodik. Ezúttal azt vélem érezni, hogy a Szerkesztőség válaszára, vagy Godot-ra várva, szinte egyremegy.
Tisztelt Kemény úr! Miért gondolja, hogy a példányszám hétpecsétes titok? Várjuk meg a szerkesztőség válaszát.
A VMSZ és a VMDK kívül én nem tudtam, hogy volna másik párt is. Persze, elnök lehet, akárhány is (egyenlőre) akár tagság nélkül is.
És mi lenne, ha a Magyar Szó elszakadna a politikai pártbefolyástól?
Egyszerűen egy magyar napilap lenne, amelyik nem attól függően viselkedik, hogy melyik magyar párt van hatalmon, hanem az újságírói etika, a szakmai szabályok szerint.
Pl. nem csak a VMSZ és a VMDP véleményét közvetítené a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. Mondjuk egy hasábon megjelentethetné mind az öt magyar párt véleményét. Vagy szerintük az olvasót csak a favorizált pártok mondanivalója érdekli?
Mitől függ, hogy magyar állami támogat ki és mely intézmény kap?
Kedves példányszám iránt érdeklődők. Rátapintottak a lényegre, még annak ellenére is, hogy a példányszám nem mindíg a minőség fokmérője. Ennek ellenére jómagam is furcsának találom, hogy a példányszám hétpecsétes titoknak számít, ugyanúgy a remittenda is. Azt tudhatjuk, hogy a Népszabadság, a Magyar Nemzet példányszáma hogyan alakul (az övéké is csökken), azt viszont már nem, hogy a vajdasági napi, és hetilapok hogy is állnak. Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha több tíz évvel ezelőtt még a lap hátoldalán a kinyomtatott példányszámot is odaírták.
Tisztelt szerkesztőség! Szeretném tudni, de valószínűleg másokat is érdekel, mekkora a lap eladott (nem kinyomott!) példányszáma napokra bontva. Ez azért is fontos, mert hamarosan új főszerkesztője lesz a Magyar Szó napilapnak.
#5+
és virágzó .
јó.
Rekettye, lehetne kicsit bővebben? Jó v rossz szerinted ez a példányszám?

Én Magyar Szósoktól úgy tudom, hogy a szombati és a csütörtöki példányszám olyan 28 000 körül van, többi napon 4000-5000
Tisztelt szerkesztőség! Szeretném tudni, de valószínűleg másokat is érdekel, mekkora a lap eladott (nem kinyomott!) példányszáma napokra bontva. Ez azért is fontos, mert hamarosan új főszerkesztője lesz a Magyar Szó napilapnak.