Elutasítás

„A székház elleni támadást már akkor alaposan kivizsgálta a hágai törvényszék a Szerbia elleni légi hadjárat átfogó vizsgálata keretében, és úgy találta, hogy nincs miért felelősségre vonni a NATO-t, mivel a tévéadó a szerb katonai távközlési hálózat szerves része volt, így hozzájárult ahhoz, hogy a belgrádi hatóságok irányítani tudják a kosovói lázadás leverését” – mondta a szóvivő. A NATO-gépek 1999. április 23-án hajnalban mértek légicsapást a város központjában levő épületre, amelyben akkor is 24 órás, folyamatos munka folyt. A 16 ember halálát és ugyanennyi sebesülését okozó támadást az észak-atlanti szövetség brüsszeli főparancsnoksága akkor azzal indokolta, hogy a szerb rádió és televízió (RTS) folyamatosan háborús propagandát folytatott, s ezzel egyik előidézőjévé vált a kilencvenes évek etnikai alapú balkáni vérontásának. Az AI csütörtökön Belgrádban közzétett nyilatkozatában „háborús bűnnek” minősítette a polgári intézmény elleni szándékos támadást. Arra is rámutatott, hogy a NATO – bár megtehette volna – nem figyelmeztetett a készülő támadásra, holott főparancsnokságán nagyon jól tudták, hogy a légicsapás idején sok civil lesz az épületben. A bécsi székhelyű Délkelet-európai Médiaszervezet (SEEMO) is felszólította a NATO-t szintén csütörtökön kiadott közleményében, hogy tegyen lehetővé független vizsgálatot a „sajtóorgánum elleni példátlan támadás” ügyében.