Charles Simonyi újra fenn

Azok végett, kik kételkednek, egy kis összefoglaló talán jót is tesz :

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.:Charles Simonyi (született Simonyi Károly) apja, Simonyi Károly Tizenegy gyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként született. Már az alsóbb iskoláit kiemelkedő eredménnyel végezte, ezért a falu plébánosa segítette a továbbtanulását: felkutatta egyik gazdagabb rokonátSimonyi-Semadam Sándort, ((ki meglehetősen zűrös időszakban, azI. világháborúutáni időben került hatalomra. A miniszterelnöki poszton kívül, amelyreHorthy Miklós, Magyarországkormányzójanevezte ki ideiglenesen belügy- és külügyminiszter is volt. Az ő kormánya fogadta el atrianoni békeszerződést, és annak súlyos következményeit. A békediktátum aláírása után (amelyre előtte egyetlen kormányfő sem vállalkozott) hamarosan lemondott. Simonyi ezenkívül a Magyar-Japán társaság tagjaként azon fáradozott, hogy egyre több kulturális kapcsolat épüljön kiJapánésMagyarországközött. A politikától való visszavonulás után az Országos Pénzügyi Tanács tagja és a Magyar Jelzálog Hitelbank kormánybiztosa volt.)), aki támogatta Simonyi Károly tanulmányait. Simonyi Károly azóbudaiÁrpád Reálgimnáziumdiákja volt. Később Simonyi-Semadam Sándor lánya, Erzsébet és a lány férje Mayer Miksa (a Ganz-gyár mérnöke,Kandó Kálmánmunkatársa) vette magához őt, majd később Ernő bátyját is. A mérnök adta kezükbe aKözépiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. Az anyagi jólét miatt lelkiismeretfurdalása volt, és ezért próbálta lehetőségeit minél jobban kihasználni. 1940-ben aMűegyetemengépészmérnöki, aPécsi Tudományegyetemenjogi diplomát szerzett. 1940-től a MűegyetemBay Zoltánvezette atomfizika tanszékének tanársegédje. A világháború alatt amerikai, majd szovjet hadifogságba esett. Jelentősen lefogyva érkezett haza. 1946-ban részt vett a Bay által vezetett Hold-radarkísérletben.1948-ban a Műegyetemsopronifizika-elektrotechnika tanszékére került, ahol a megépítette az első magyarmagfizikairészecskegyorsítót, egyVan de Graaffrendszerű 1MeV-eset. Ezért1952-benKossuth-díjatkapott. 1952-től alapítója és vezetője volt aBME elméleti villamosságtan tanszékének és aKFKIatomfizikai osztályának. A KFKI-ban párhuzamosan folyt a részecskegyorsító építése és az elméleti felkészülés az atomfizikai kutatásokra. Simonyi a fúziós energiatermelés lehetőségeit és korlátait vizsgálta. Később a KFKI egyik igazgatóhelyettese Kovács István igazgató ésJánossy Lajosigazgatóhelyettes mellett. 1956-ban megválasztották a KFKI forradalmi bizottsága elnökének. A forradalom alatt az intézményben nem történt rendbontás. A forradalom után megindult ellene a harc.1957.december 31-énelbúcsúzott a KFKI-tól, ugyanakkor a BME tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült. Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást, az egyetem St. épületének 216-os szobájába került. Ez tette lehetővé egy előadássorozat során körvonalazódó, legismertebb könyvének,A fizika kultúrtörténeténeka megírását, amelyért1985-benÁllami Díjatkapott. Később az egyetemi felvételi feladatokat kitűző bizottság elnökének kérték fel.1993-ban aMagyar Tudományos Akadémiasoraiba választotta. Mindig szót emelt a természettudományos és a humán kultúra szétválasztása ellen. Ebben a tekintetben barátjához,Németh Lászlóhozhasonlóan gondolkodott. Simonyi alapította aTermészet VilágaTermészet–Tudomány diákpályázatánakA kultúra egysége különdíját. Felesége, Zsuzsa, francia–spanyol szakos tanárnő. Fiai, Tamás és Károly mérnökök. Károly középiskolás korában került külföldre, később vezető szakemberként,Charles Simonyinéven járult hozzá aMicrosoftsikeréhez. A számítástechnikával először középiskolás korában került kapcsolatba, amikor éjjeliőrként egy szovjetUral–2típusúvákuumcsövesszámítógép vezérlőtermére vigyázott. Az egyik mérnök megtanította a gép programozására, és az ifjú Károly 18 éves korában márfordítóprogramokatkészített, sőt egyik programját egy állami vállalat meg is vásárolta.1966-banDániábament, ahol az első dán számítástechnikai cégnél, aRegnecentralen-nél dolgozott. 1968-ban azEgyesült Államokbaköltözött, ahol beiratkozott aKaliforniai EgyetemreBerkeley-ben. Olyan híres emberek tanultak itt, mintGordon E. Moore(Moore-törvény),Gróf András(Andrew Grove, azIntelkésőbbi főnöke) ésAndrew Tanenbaum, aMinixmegalkotója.1972-ben főiskolai diplomát szerzett mérnöki matematikából, "Statisztika és matematika" szakirányon. Ezután aStanford Egyetementanult tovább, és aXerox PARC-nál dolgozottAlan KayésRobert Metcalfemellett. Butler Lawsonnal közösen kifejlesztette az elsőALAKHŰ (WYSIWYG)szövegszerkesztőt, a„Bravo”-tAltoszemélyi számítógépre.1977-ben doktorált számítástudományból,disszertációjábanametaprogrammingnevű programfejlesztés-módszertannal foglalkozott, amely nagy méretű szoftverprojektek hatékonyságának növelésére szolgál. 1981-benMetcalfejavaslatára megkeresteBill Gates-t, aki munkát kínált neki aMicrosoftnál. Simonyi Károly itt aWordés azExcel, valamint az Excelt megelőző Multiplan fejlesztését vezette. Jelentős elméleti és gyakorlati eredményeket ért el az alkalmazások hordozhatóságát megkönnyítő ún. "virtuális gép" technológia területén. Ezzel azonban megelőzte korát, mert azMS-DOSrohamos elterjedése miatt a programok hordozhatóságának jelentősége lecsökkent. Ő vezette be a Microsoftnál azobjektumorientált programozást, amit a Xeroxnál tanult meg, és kifejlesztette amagyar jelölésta változók megnevezésére.
Simonyi a Microsoftnál dolgozott a cég legsikeresebb periódusában, a cég egyik vezető szoftverfejlesztője lett. Karrierje során jelentős magánvagyont (kb. 1 milliárd USD) halmozott fel, aForbes magazinszerint ő a 374. leggazdagabb amerikai.2002-ben váratlanul elhagyta a Microsoftot, hogy üzlettársával,Gregor Kiczales-szel, aBrit Columbiai Egyetemprofesszorával megalapítsa azIntentional Software Companyt.Milliárdos amerikaiként Simonyi Károly jelentősmecénásitevékenységet folytat, nagy összegű adományokkal támogat különböző művészeti, tudományos és közművelődési programokat. AzOxfordi Egyetemenprofesszori ösztöndíjat alapított(Charles Simonyi Professor of the Public Understanding of Science).2004januárjában 50 millió dollárral létrehozta aCharles Simonyi Művészeti és Tudományos Alapítvány-t.

Kedves Mihál, kendnek nincs igaza. Több híres emberünket sem a magyar nép űzte el vagy csalta vissza. Rákóczitól Kossuth Lajosig vagy Körösi Csomától Szent-Györgyi Albertig. De még jelen cikk főhősét sem a magyar nép küldte el világgá, ha jól tudom.

Csak fehér ló fiának a folytonos mellédumálásaira egy válaszféleség :

MI IS A POLITIKA? Az a közösségi és egyéni tevékenység, amely a hatalom megszerzésére vagy megtartására, a társadalmi, gazdasági és hatalmi viszonyok fenntartására vagy megváltoztatására, az állami és közügyek intézésére irányul.

És ha valakik a mások feles millióikat szerintük más jobb elosztásáról regéltek odalent, az is MÁR POLITIKA magában. A hozzászólási jog is politika, mert célja van. Szóval, ha önt f.ló.fia irritálja a politika, legyen korrekt és ne próbáljon ön se politikai nyomást gyakorolni a közvéleményre, ki mit próbálgat avagy merre tart. Pláne ne, ha ön ebben semleges akarna lenni. Avagy Vegye le az álszent modorát, avagy ön is csak a témához szóljon hozzá. Levelezni is több módon és okokból lehet.

#17 | Mindenhez értő (és hozzászóló) Mihálunk megpróbálja elvinni a politika felé a hozzászólásokat. Nem kellene!

Kedves huszárló, az ön említett felmérés egy szemszögre vonatkozik, amit ön nem említett, mert az csak a sikeres személyekről szól. A magyar nép, ha tömegesebben is annyira individualista lenne, akkor nem űzné el közegéből a leendő nagyjait, és csak azután hősködik velűk, mikor már világhíresek lettek.

Másik oldalról nézve, mióta is nincs egyedi , önnáló magyar politizálás ?

Tényleg igaz a felmérés, ami szerint a magyar az angolszász és a holland után a világ 3. leginkább individualista népe. Itt is a 15 beírásból a döntő többség ezt bizonyítja. Miközben talán ugyanezek a fazonok magukban elvárnák, hogy értük is szóljon a harang Magyarországon. Így nem fog menni, ha belegebedtek, akkor sem.

Charles Simonyi , egyike a szegenyebb dollar miliardosoknak , hiszen csakegy milliardja van ha az is meg megvan , mert ebben a valsagban nagyon gyorsan lemorzsolodik a vagyon . Ot nem nagyon lehet irigyelni mert amije van , azt tudassal szerezte , nem ugy mint az orosz gazmiliardosok meg az arab olaj miliardosok , akik vagyonukat nem munkaval es tudassal szereztek , hanem csak azzal hogy kezuket ratettek olyan teruletekre amelyek tele vannak gazdagsaggal .

Sok a talán, és miért lenne szükség különösebb okra?. Ő csak űrturista akart lenni és volt rá pénze, ideje és egészsége. Meg is tette ennyi ( van ki még szomszédna se jár, annak meg annyi, és senkinek semmi köze hozzá )

Lehetünk irigyek rá, meg ilyesmi, de attól ő még egy olyan magyar származású ember marad, aki saját űrutazásának költségét már másodszor saját pénzéból fedezi. Egyes államok nem tudják ezt elérni, ő megoldotta, ezért elismerés illeti. Talán megtudjuk azt is, hogy mi jót tudott ott csinálni.

Arról lehet vitatkozni, hogy nekünk, szerintünk, a "társadalomnak" mi érné meg, mi "tetszene" legjobban. De arról nem, hogy NEKI, SZERINTE mi a fontos. Nem hasonlítom a legnagyobbakhoz, de pl. Galileo is úgy gondolta, hogy éppen akkor és éppen ott az a fontos, hogy a Föld mozog (nem a Nap). Pedig morzsolhatta volna világcsúcsra a fennálló rendszer dicséretét. Aztán amikor az a rendszer fejbevágta, kicsit meghátrált, de mégis kimondta, hogy KI LEGYEN MONDVA. Ha Simonyi szerint olyanra kell fordítani a pénzét, amiből nekünk itt és most nincs hasznunk, az az ő dolga. Lehet, hogy neki lesz igaza, lehet hogy nekünk. De ezt itt és most nem lehet eldönteni.

Nem a gúnyolódáson van a lényeg és nem is a kérkedésen, ha ezt szabad annak nevezni. Hanem azon, hogy valaki valamit akar, meg is magyarázza. Mi meg vagy értjük, vagy nem, de ha nem, akkor vagy hallgassunk, vagy próbáljunk meg vitázni róla és vele egy bizonyos szinten, mert egyébként nagyon b(a)logos marad a színvonalunk.