VILÁGKONYHA
Ritkán található két olyan nép, melynek ízlése, konyhája, annyira hasonlítana egymáshoz, mint a magyar és a szerb. A fűszeres és erős ételek, a sültek, a sütemények közül a rétesfélék, mindkét nép konyhájának jellegzetességei közé tartoznak.Ha egy külföldi betéved egy valódi szerb vendéglőbe, vagy egy tőzsgyökeres szerb család látja vendégül, sligovicával (szilvapálinkával) ágyaznak meg a többfogásos ételsornak. (Ezenkívül szőlőből – lozovaca –, körtéből – viljamovka –, almából – jabukovaca –, is készülnek hasonló alkoholos italok.) Ezt követi az előétel: a kapros juhtúró, a balkáni étkezések kedvelt bevezetője. Ezen nem kell csodálkozni: a balkáni hegyek oldalában sok szilva terem, és a kopár hegyekben birkák legelnek. Amiből sok van – az olcsó, ami pedig olcsó – az a tömegek, ellátását szolgálja. Egyszerű, de igaz elmélet. Persze, még hozzá kell tenni azért valamit: azokban a hegyekben nem csupán sok, de szerfölött ízletes, gazdag cukortartalmú, ezért erős, tüzes pálinkát szolgáltató szilva terem. A hegyi legelőkön élő birka húsa nem akármilyen: a szabad élettől, a sok mozgástól izmos állat húsa ízletes, tápláló. A belőle készült leves vagy sült fölséges ízű.
A szerb konyha kedvelt levese a kiszela csorba – savanyú leves – a magyar konyha raguleveséhez hasonlítható leginkább. De csak nagyjából, mert valójában egészen más! Tejföllel, citrommal ízesítik, erősen bezöldségelik. Finom „szerb leves” a babgulyás is, amely attól „szerb”, hogy sem rántás, sem habarás nem sűríti. A babot sóval, hagymával, paprikával ízesítve főzik meg. Tesznek bele lehetőleg valami jóízű füstölt húsfélét is. Az északi részeken kolbászt, a déli hegyekben füstölt birkahús csontos részeit. De térjünk rá a főfogásokra, amelyek a legfőbb gasztronómiai élvezetet nyújtják: az olyan húsételekre, mint a csevapcsicsa, a plyeszkavica, a paznyica. A nevük, az elkészítési módjuk alapja mindenütt ugyanaz. Ám tájanként mégis más az íze, más a zamata. A rejtély nyitja igen egyszerű: a déli, hegyes vidékeken, ahol csak birka van, természetesen birkahúsból készül, északabbra, hol már sertés és szarvasmarha is található, a birka mellett ezek húsa is az ételbe kerül. De nemcsak a húsokban van különbség, némileg eltér az ételek fűszerezése is, a déli részeken csak borssal, az északabbi tájakon már borssal és paprikával is meghintik a parázson sülteket. Mit adnak hozzá savanyúságnak? Például csókálló hagymát, amelyet azért neveznek így, mert a finom szeletekre vágott hagymát páclében áztatják, és nagyon finoman „csókállóra” fűszerezik. Persze a nyári idényben nem hiányozhat az asztalról a friss vegyes saláta sem. Bőségesen terem mindenütt zöldpaprika, paradicsom, uborka, hagyma, mindezt igazi olívaolajjal szokás leönteni és ízes, friss juhtúróval megtetézni, hogy maradéktalanul érvényesüljenek a vitamindús salátakeverék finom ízei.
Aki csak egyszer is megízlelte a gyuvecset, mindig újból és újból visszatér ehhez a finom fogáshoz, amit „a magyar lecsó balkáni unokatestvérének” lehetne nevezni. Csak éppen nem párolják, mint a magyar lecsót, hanem sütik, és nem önmagában adják, hanem a húsos lecsót rizzsel és burgonyával tálalják. Viszont abban hasonlít a magyar lecsóhoz, hogy a „főszerep” benne a paradicsomé és a zöldpaprikáé. Vagyis: hasonlít, s mégis más.
A balkáni hegyekben sokféle vadszárnyas él, amelyekre vadászni nemcsak izgalmas sport, hanem igen hasznos mulatság is, mert megsütve, fűszerezve a húsa igen finom! Jól megkenik olajjal, megszórják fűszerekkel, aztán nyársra húzva, faparázs felett forgatva sütik meg e jóízű szárnyasokat. A legelőkelőbbjét, a fürjet vajban párolt almával és hagymás babsalátával szokták köríteni.
Desszertként leginkább valamilyen rétesfélét – csesznicát, baklavát –, vagy főtt búzából készült édességet – koljivót – kínálnak, de például a Vászka tortája (Vasina torta) is igen népszerű.
Kiszela csorba
Hozzávalók: 60 dkg bárány- vagy borjúhús, 2 fej vöröshagyma, 10 dkg sárgarépa, 10 dkg fehérrépa, 10 dkg zeller, 3 l hús- vagy zöldségalaplé, 10 dkg zöldborsó, só, őrölt fehér bors, szerecsendió, 1 ek. liszt, ½ citrom, ½ csokor petrezselyem zöldje, ½ csokor kapor, 1 dl tejszín, 4 tojássárgája, 4 ek. tejföl, 1-1 ek. vaj és olaj.
Elkészítése: A vaj és az olaj keverékén megdinszteljük a felaprított vöröshagymát. Hozzáadjuk a kockákra vágott zöldségeket meg az ugyancsak kis kockákra vágott húst, és együtt pároljuk tovább. Amikor a hús elkezd fehéredni, megszórjuk a liszttel, jól elkeverjük, és felöntjük húsalaplével. Sóval, borssal, szerecsendióval ízesítjük, és addig főzzük nagyon lassan, amíg megpuhul a hús. A vége felé adjuk hozzá a borsót. További 10 percig főzzük, majd beletesszük a finomra vágott petrezselymet meg a kaprot, ízlés szerint egy kevés citromlével savanyítjuk, és ezzel már csak összeforraljuk. Amikor elkészült, belekeverjük a tejszínt. A tojássárgáját elkeverjük a tejföllel, a tányérokba adagoljuk, és rámerjük a forró levest.
Cigány vesalica
Hozzávalók: 80 dkg sertés szűzpecsenye, 80 dkg burgonya, 20 dkg szalonna, 20 dkg gomba, 4 fej vöröshagyma, 25-30 szem aszalt szilva, 15 dkg csemege uborka, 2-3 gerezd fokhagyma, 1 dl vörösbor, 1 csokor petrezselyem zöldje, só, bors, 2-3 dl barnamártás, olaj.
Elkészítése: A húst felszeleteljük, sózzuk, borsozzuk, és kevés forró olajon hirtelen kisütjük. A burgonyát meghámozzuk, felkockázzuk és bő olajban készre sütjük. Egy másik, vastag falú serpenyőben lepirítjuk a kockákra vágott szalonnát, hozzáadjuk a durva kockákra vágott vöröshagymát, a hosszú szeletekre vágott uborkát, és az egészet összesütjük. Beletesszük a magozott aszalt szilvát a szeletelt gombát és a durvára vágott fokhagymát. Felöntjük 1 deci vörösborral, hozzáadjuk a barnamártást meg a sült krumplit. Megszórjuk vágott petrezselyemmel, a ragut jól összeforgatjuk, és még forralunk rajta egyet. Ráöntjük a húsra, és forrón tálaljuk.
Vászka tortája
Hozzávalók a tésztájához: 6 tojás, 15 dkg cukor, 10 dkg liszt, 10 dkg apróra vágott dió; a töltelékhez: 2 dl tej, 20 dkg darált dió, 25 dkg vaj/margarin, 5 tojás, 15 dkg cukor, 1 narancs, 10 dkg étcsokoládé; a tetejére: 3 dl tejszín.
Elkészítése: A fehérjéket kemény habbá verjük a cukorral, hozzáadjuk a sárgáját, és beleforgatjuk a diót, valamint a lisztet. Kikent, belisztezett tortaformába simítjuk, és 200 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütjük. Hűlni hagyjuk. A tejjel leforrázzuk a diót, elkeverjük benne a vajat és a csokoládét. A tojásokat krémesre keverjük a cukorral és gőz fölött megfőzzük. Ha kihűlt, összekeverjük a diókrémmel, és hozzáadjuk a narancs reszelt héját és levét. A krémet a tortalapra simítjuk, majd bevonjuk a tejszínhabbal. Tetszés szerint díszítjük.
Olvasd a Képes Ifjúságban:
(fotó: Beta/AP)

Beta/AP Egy rossz szó sem érheti a még hatalmon levő kormányunkat. Az állandó elégedetlenkedők és az ellenzékiek ugyan folyamatosan ócsárolják minden lépését és intézkedését, amiben sok igazság van, ugyanakkor szem elől tévesztik, hogy úgyszólván együtt lélegzik a néppel, és esetenként még a népi mondások tartalmát is hajlandó törvénybe foglalni.
Vegyük például a vagyonadót. Mindegy, hogy az ember házat épít vagy lakást vesz. A saját családi tető megszerzésébe legalább fél életét beleöli. Megvonja magától a jobb falatokat, nem jár nyaralni és telelni, a használt ruhákat árusító üzletekből öltözködik, miközben fogalma sincs arról, hogy lakhelyén merre található a könyvesbolt. Olvasásra ugyanis nincs ideje, mert ha csak egy mód van rá, pótkereseti lehetőségek után kutat.
Szóval húsz-harminc évig kulizik, míg végül (önmaga előtt büszkén) beköltözik a sajátjába. Ha ez az év valamelyik negyedének végén történik, jószerével be sem csukta rendesen az ajtót, csenget a postás és hozza a vagyonadócsekket.
Vidéken, úgy tudom, megfizethető összeget követel az önkormányzat, a fővárosban azonban egy átlagos kétszobás lakás tulajdonlásáért évi tizenkétezer dinárt is bevasalnak rajta.
Káromkodik veszettül, de fizet. Dühében azonban eszébe sem jut, hogy a kormány csak a népi mondást tartotta szem előtt, amikor törvénybe iktatta ezt a sarcot.
„Aki panaszkodik, vegyél el tőle, aki pedig dicsekszik, adjál neki”.
Vajdaságban: ma felhős, ködös idő lesz. Gyönge, változó irányú szél fúj. A hőmérséklet hajnalban –1, nappal 4 fok körül alakul.
Az ország területén: borús, ködös időtől tarthatunk, csak a hegyvidéken oszlik szét a felhőzet. Gyönge, változó irányú szél fúj. Hajnalban a hőmérséklet –7 és 1, nappal –1 és 5 fok között ingadozik.
Távolabbi előrejelzés szerint: csütörtökön túlnyomórészt napsütésnek örülhetnek, reggel ködképződéssel, Vajdaságban felhős idővel kell számolni. Pénteken felhősödik, eső, havas eső esik. Szombaton borús, szeles idő, délelőtt havazás lehetséges, csak Vajdaságban lesz mérsékelt felhősödés, de az éjszakai órákbakban itt is havazik.
Európában: jobbára beborul a brit szigeteken, Franciaországban, Skandinávia déli részein, északon pedig havazik. A Balkán-félszigeten szintén szomorkás idő lesz, máshol kisüt a nap. Erős szél fúj Nagy-Britannia északi vidékein és az Északi-tengeren. A leghidegebb Moszkva –1, a legmelegebb Lisszabon 15 Celsius-fokkal.
Plüsspingvint mentett nagy buzgalommal egy teljes csapat Németországban, mert több ember igazinak nézte az állatot és riadóztatta a hatóságot.
Az eset Heidelbergben történt. A Neckar folyón úszott a pingvin, az emberek pedig úgy látták, hogy jégtáblához fagyott a madár. Több se kellett a buzgó állatvédőknek: menten telefonáltak a rendőrségnek, amelynek emberei elég dühösek lettek, amikor szembesültek azzal, hogy feleslegesen száguldottak pingvint menteni. Az állat csak plüss volt, a jégtábla viszont valódi. A rendőrség szerint feltehetően viccből fagyasztották valakik jégtömbbe és indították útjára a folyón – adta hírül a brit Metro újság.
Nem ez az első eset, hogy Németországban műállatot mentett a hatóság. Éppen egy éve 25 tűzoltó küszködött egy tóra fagyott hattyú életének a megmentéséért, mígnem kiderült, hogy ők is csak műanyagmadárért vesződtek. Az a mentés Straubingban történt, a műhattyú viszont nem viccből került a tóra: horgászok hagyták ott, hogy elijessze a halevő madarakat.