Abigél, Alex, Apollónia, Erik, Erika, Marcián napja
Ma már Dinkić sem ígér ezer eurót az ingyenes részvényekért
„A lovat a kocsi elé szokták kötni nem pedig mögé”. Valamikor június végén mondta ezt Radovan Jelašić szerbiai bankkormányzó az ingyenes részvények értékére vonatkozó kérdésemre. A kissé szokatlannak nevezhető metaforikus módon fogalmazó kormányzó mondanivalójának a lényege annyi volt: ne mondjunk előre összeget arról, ami bizonytalan. A jelek szerint igaza volt. Legutóbb az ingyenes részvények „arca” Mlađan Dinkić is módosította kijelentését, ma már ő sem biztos az ezresben, inkább a nyolcszázra hajlik. És nem az árfolyam módosulása miatt.
A logika kezdettől azt diktálta, hogy senki se legyen biztos abban, hogy kereken ezer eurót kap ebből az ügyletből. Mert miről is volt szó? Játékban volt a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS), a Villanygazdaság, a belgrádi repülőtér, a Telekom, a JAT légiforgalmi vállalat és a Galenika vagyona. A kalkulációk arról szóltak, hogy mintegy négymillióan fognak részvényt íratni. Az utóbbi feltétel megdőlt. A törvényes határidőben pontosan 5 066 815 polgár igényelt részvényeket, ami 25 százalékkal több, mint az előrejelzés volt.
A nagyobbik gond azonban nem az érdeklődők számával, hanem a részvények értékével van. Ezeket ugyanis egyszerű hasraütéssel állapították meg. Olyan állami tulajdonú cégekről van szó, amelyek monopolhelyzetben vannak, a konkurenciának a szagát sem érezték. Emellett a tőzsdén sem voltak jelen, ergo: ki tudja a szabad piacon mennyit érnek. Ehhez kell még hozzávenni, hogy az összes felsorolt nagyvállalat közül a NIS-t a szerb-orosz energiaügyi összeborulás keretében jócskán áron alul, mindössze 400 millió euróért kívánták eladni, az ötmillió igénylő ezer eurója pedig összesen ötmilliárd eurót jelent.
Rendre átb....sznak bennünket, mi mindig hiszünk nekik. Ideje felébredni a naívságból, mert kutyából nem lesz szalonna.
Lám,lám! Kis országunkban nem csak a pénz, hanem a politikus(ok) hitele is zuhanásszerűen devalválódik! Viszont az itt élők tudni vélik, hogy ez egyáltalán nem újszerű jelenség.Életünk mindennapi velejárója.
F. Csaba sokmindenben igazad van, de azért megpróbálnék pontosítani, csak így emlékezetből.
Az első privatizációs törvény meghozása a Marković kormány ideje alatt történt. Lényege az volt, hogy a dolgozók a bérük egy részét részvényekben kapták, tehát idővel a cég résztulajdonosaivá váltak volna. Ugyanakkor bárki vásárolhatott részvényt saját pénzéért bármely cégnél.
A második törvény milosevic nevéhez fűződik, de erre kár a szót fecsérelni, senki nem privatizált szinte semmit.
A harmadik törvényt a Đinđić vezette kormányhoz kapcsolnám, amikor is aki minimum 1 évet vagy többet ledolgozott egy-egy cégnél jegyezhetett 300 € - ót minden ledolgozott éve után. Sok cégnél nem fogyott így el az össz részvény menyisége, tehát ebből már bárki írathatott. Pl. 10 év bárhol ledolgozott év után akár 3-4 cégtől is összelehetett szedni a 3000 €-nyi részvényt. Földművesek hozzájuthattak cukorgyári, malomipari stb . részvényhez amennyiben búzát, cukorrépát adtak át a cégnek.
Nem tudom elég világos voltam-e? Igyekeztem. Mindenesetre a szemfülesebbjei kihasználták ezt az időszakot.
A fenti idő óta pedig ha jól számolom, legalább még kétszer változott a törvény, ahogy jöttek-mentek a kormányok, ez pedig nálunk átlagosan 2 év.
Ami a privatizáció ,,igazságos,, voltát illeti, nem kell messzire mennünk, tudjuk Mo.-n is hasonló volt a helyzet ,, a TSZ elnök meg a párttitkár ellopták a TSZ-t.,,
Ami mégis vígasztaló idézném Lengyel László politológus szavait, mely kb. így hangzott ,, Nem elég a tőkét ellopni, tudni kell azt működtetni is. A TSZ elnökök, pártitkárok közül mára már nagyon kevesen vannak a gazdasági élet porondján.,,
Faragó Csaba véleményéhez még annyit, hogy a világban a repülőterek minden bizonnyla jó áron kelnek el, a belgrádira azonban sokadszor nincs vevő...
Attila kérdésére a válasz: már korábban is volt ingyenes részvény jegyzési lehetőség, de az korlátozott volt: lényegében az eladott cégek korábbi és akkori dolgozói jegyezhették. A mostani ingyenrészvény azoknak szól elsősorban, akik akkoriban nem kaptak. Viszont korábban szép számmal voltak olyanok is, akik döglött lóra tettek, magyarán a részvényük semennyit sem ér. Ezért lehetővé tették számukra is a részvény jegyzést, mondván, hogy elképzelhető, kompenzációképpen nekik is juthat valami. Feltételezhető, hogy még 1 millió ember így próba-szerencse alapon beadta a kérvényt.
Azt pedig, hogy egy részvény mennyit fog érni, kb. olyan valószínűséggel lehet megjósolni, hogy egy adott ország hány aranyérmet nyer az olimpián. Manapság a repülőterek például igen-igen jó áron kelnek el! Persze bármi elkótyavetyélhető, mint pl. NIS...
El tudná nekem magyarázni valaki, hogyan lett a megjósolt 4 millió kérelmezőből több mint 5 ? Pontos adatokat lehet kapni az állami adatbázisokből, hogy hány nagykorú van és hogy ezek közül eddig hányan igényeltek már részvényeket..
Ki manipulál ismét a számokkal? Vagy esetleg lehetett többször is beadni?
Ezt nem értem én sem, ha szlovéniában szét lehetett igazságosan osztani a részvénypénzt (hisz ott is minden munkás fizette a gyárépítési hozzájárulásokat mint itt) akkor itt mi a fenéért kellett ennyire egyenlőtlenül megoldani ezt a kérdést? Egy tehetetlen, európai módon gondolkodni képtelen államban élünk, sajnos már megszokhattuk...
Egész estét betöltő szórakoztató műsort lehetne késziteni a szerbiai magánositásról, ha nem lenne tragikus!Egy egész generáció izzadsággal, lemondással megkeresett vagyonát tették tönkre kalandor nyerészkedők.Ha a vagyon a népé volt,hogyan lett hirtelen az államé?Hivatalos tönkretevők koldusbotra juttatják a nép által megteremtett javakat amiket azután a kétes úton szerzett pénzek tulajdonosai bagóért vesznek meg, gondnélkül utcára rúgva a megszólalni merő dolgozókat.Eddig azt hittem,hogy a legnagyobb rablás az angliai vonatrablás volt,rájöttem, azok kisiskolás kezdők voltak.A bankkormányzónak sok minden másban is igaza volt és van,szakmailag perfekt kezeli a dolgokat,félek azonban a magyar közmondás igazától:sok lúd disznót győz!Én neki szurkolok,hogy egy másik közmondás legyen igaz: a kivétel erősiti a szabályt!
Jót nevettem Jelašić Úr közmondásán.
Azt hiszem a privatizáció legalább annyira igazságtalan, mint amilyen annak idején az államosítás volt. Mindkettő következménye egyes társadalmi rétegek elszegényedése, kirekesztődése, másoldalon pedig a kiskirályok megjelenése és uralkodása. A privát most pedig a köz vagyon elkótyavetyélése, - gazdasági hanyatlás.
Hova lett a harmadik hozzászólás, amely a szlovén példát idézte?
Szeretném tudni, igaza van-e a hozzászólónak.
.gif)
Olvasd a Képes Ifjúságban:
Beta/AP 
Beta/Hszinhua
Nagy dolog a tudomány. Komolyan mondom, szavaim nincsenek iróniával átitatva. A minap brit tudósok kimutatták, hogy mindegyik ötperces szeretkezés 15 perccel növeli meg a földi életünket, teszi erősebbé a szervezetünket. Néhány nappal a brit tudósok szenzációs eredményeinek közzététele után, jelentkezett a német matematikusok egy csoportja, akik közölték, megtalálták az örök élet titkát. Ez pedig nem más, mint hogy az embernek minden tízedik percben szeretkeznie kell, ugyanis akkor mindig meghosszabbodik tizenöt minutummal az élete. Nagy dolog a tudomány. És amikor másodszor is leírom ezt a mondatot, nem tévednek, ha ezúttal úgy vélik, mosolygok ezen a kijelentésen. Mosolyogjanak önök is, hiszen a tudósok egy csoportja szerint az is hozzájárul a jó közérzethez.
Vajdaságban ma hideg, ám napos lesz az idő. Mérsékelt délkeleti szél fúj. A legalacsonyabb hőmérséklet -9 és -7 Celsius-fok között, a legmagasabb nappali pedig -2 Celsius-fok körül alakul.
Az országban is hasonlóan hideg idő lesz. Hajnalban -13 és -7 Celsius-fok között ingadozik a hőmérséklet, napközben pedig legfeljebb -9 és -2 Celsius-fokig emelkedik. A Kossava térségében derült lesz az égbolt és mérsékelt délkeleti szél fúj. Az ország többi részében felhős lesz az ég, délutánra azonban mindenhol kisüthet a nap.
Az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban is nagyon hideg idő várható. Kedden és szerda délelőtt szinte az egész országban derült lesz az ég. Szerda délután növekszik a felhőzet és csütörtökön már egész nap borús idő lesz. Az esti órákban az egész országban hóesésre kell számítani.
Európa legnagyobb részén borús, zimankós idő van. A hőmérséklet átlagban -10 és 0 Celsius-fok között, a kontinens nyugati részén 1 és 5 Celsius-fok között alakul. Hollandiában, Olaszországban és Görögország egyes vidékein esőre van kilátás. A Pireneusi-félszigeten és Közép-Európában kisüthet a nap.
A Balkán-félszigeten szinte mindenhol derűs lesz az égbolt, a nyugati-részeken viszont napsütésre van kilátás, Görögország egyes vidékein eleredhet az eső. Az Adriai-tenger és az Égei-tenger térségében erős észak-keleti szél fúj.
Vízállás
A Duna Bezdánnál 394 (-13), Apatinnál 450 (-5), Gombosnál 386 (12), Palánkánál 336 (12), Újvidéknél 327 (11), Slankamennál 320 (12).
A Tisza Törökkanizsánál 167 (0), Zentánál 233 (1), Törökbecsénél 306 (0), Titelnél 308 (14).
A Béga Tamásfalvánál 82 (0).
A Temes Módosnál 76 (-10), Torontálszécsánynál 264 (0).
1775
Megszületett Bolyai Farkas, matematikus.
1801
Ausztria megkötötte Franciaországgal a lunéville-i békét, amelyben Ausztria Velencét és vidékét az Adigéig, Isztriát és Dalmáciát nyerte.
1940
Heidelbergben megszületett Hubert Burda német lapkiadó és újságíró, aki 1965-től a Burda GmbH kiadási igazgatója, majd a kiadói részleg társigazgatója volt.
1943
Megszületett Joe Pesci színész. (Halálos fegyver 2, Casino)
1950
Budapesten megszületett Koltay Gábor filmrendező (István a király, Honfoglalás, Sacra Corona)
1965
Megszületett Lennox Lewis, nehézsúlyú bokszoló, olimpiai és világbajnok.
1971
Az Apollo 14 űrhajó visszatért a Földre, miután landolt a Holdon. Ez volt az emberiség 3. Holdraszállása.
1979
Londonban meghalt Gábor Dénes, magyar származású, Nobel-díjas angol villamosmérnök.
1984
69 éves korában meghalt Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki Leonyid Iljics Brezsnyev utódjaként alig 15 hónapig állt az SZKP élén.
1588
61 éves korában meghalt Alvaro de Bazan Santa Cruz spanyol admirális, aki Santa Cruz első márkija volt.
Énekelni kiválóan tud, beszélni viszont alig egy 41 éves brit nő igen ritka betegsége okán.
Lianne Morgannek idegi alapú krónikus görcs bénítja beszédét, csak nagyon rekedt krákogást képes hallatni. Az énekléssel viszont nincs gondja, tökéletesen megy neki, annyira, hogy énektanárként dolgozik. Történetét tovább „fűszerezi”, hogy kis híján ő lett az egyik Spice Girl: 23 évesen jelentkezett arra az újsághirdetésre, amely a későbbi sikercsapatot toborozta, és több száz jelentkezőt utasított maga mögé. A legutolsó körben esett ki, de nem énektudása, hanem a menedzserek meglátása szerint, mivel ők kicsit túlkoros külcsínűnek találták Morgant.
A nő beszédbetegsége első tüneteit 4 évvel ezelőtt fedezte fel magán, hangja kezdett fátyolos lenni, ha beszélt. Énekelni viszont töretlenül tudott. Akkoriban rendkívül feszült időszakot ért meg, apja súlyos beteg volt, és ez játszhatta a főszerepet az idegi alapú kór kialakulásában. A 4 év alatt beszéde egyre „halkult”, hangja mind gyengébbé vált.
– Nem tudom, hogy mikor némulok el teljesen, rémálom egy telefonbeszélgetés – idézte a The Sun című brit lap az asszonyt, aki legalább énekelve szót tud váltani férjével, és 5 és 9 éves gyermekeivel.
.gif)
